A várakozásokkal ellentétben Észak-Macedónia és Albánia nem kezdhette meg a csatlakozási tárgyalásokat októberben. Sokan attól tartanak, hogy a régió Oroszországhoz és Kínához fordul, ha az EU cserben hagyja őket.
HIRDETÉSA kapcsolatok mélyítéséről tárgyaltak az Európai Unió vezető politikusai és a csatlakozásra váró nyugat-balkáni országok képviselői vasárnap este Brüsszelben. A felek célja az, hogy egy májusi csúcson döntés szülessen a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Észak-Macedóniával és Albániával.
„Ez egy fontos este és vacsora. Önök tudják, hogy a Nyugat-Balkán a bizottságunk egyik prioritása. Szerintem az a közös geostratégiai érdekünk, hogy a Nyugat-Balkán a lehető legközelebb legyen az Európai Unióhoz" - mondta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a munkavacsora előtt. Észak-Macedónia külügyminisztere, Nikola Dimitrov pedig arról beszélt, hogy el kell érniük az Unió bővítését, mert ha senkinek nem sikerül a csatlakozás, egyre nehezebb lesz arról beszélni, hogy az ajtó nyitva áll.
A megbeszélésen részt vett az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell, valamint az Európai Tanács elnöke, Charles Michel is.
A csatlakozási folyamat októberben akadt meg. Akkor francia javaslatra szigorítottak az eljáráson, és ezért a várakozásokkal ellentétben nem kezdődtek meg a tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával. Az Európai Bizottság új javaslatot készít elő a megváltozott eljárásrend fényében, ennek elkészülte márciusra várható.
Sokan attól tartanak, hogy a térség országai Kínához vagy Oroszországhoz fordulnak, ha az EU hátat fordít nekik. Ezt ellensúlyozandó a Bizottság egy beruházási és növekedési paktumot készít elő a Nyugat-Balkán számára.
A térség országai közül Szlovénia és Horvátország már tagja az EU-nak. Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia tagjelöltnek számít, utóbbi kettővel már el is kezdődtek a csatlakozási tárgyalások. Bosznia-Hercegovina és Koszovó egyelőre még csak potenciális tagjelölti státuszban van.