Magyarországon és Európában nincsen pánikhelyzet, Kínában is csak közelítenek hozzá a szakember szerint, Mit tehetünk a koronavírus terjedése ellen?
Európában még csak néhány tucat embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést, és a kontinens államai nagyon szigorú óvintézkedéseket tettek a járvány megelőzése érdekében.
A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának egyetemi tanára az Euronews podcastjában arról beszélt, Magyarországon és Európában semmiféleképpen nincsen pánikhelyzet. Egyelőre Kínában sincs, de közelít hozzá – fogalmazott dr. Jakab Ferenc, a virológiai kutatócsoport vezetője.
A felkészültség a legfontosabb
A szakember szerint járványok esetén kerülni kellene a fizikai érintkezést, mint a kézfogás vagy éppen a puszi adása, hiába része ez kultúránknak.
- Mivel sem antivirális szer, sem hatékony vakcina nem áll rendelkezésre, a legtöbb amit tehetünk, hogy minimalizáljuk a terjedést az alapvető higiéniás szabályok betartásával – hangsúlyozta a professzor, aki szerint nem kell foglalkozni azokkal, akik pánikot akarnak kelteni.
- Jelenleg Magyarországon pánikhelyzetre semmi okunk nincs. Nem pánikolni kell, hanem felkészülni. A felkészültség a legfontosabb, amit ebben a helyzetben tehetünk. Nagyon kell figyelni és amint megjelenik beteg, azt minél gyorsabban diagnosztizálni, a megfelelő ellátást kell megkapnia. Magyarországon ez jelen pillanatban rendelkezésre áll – hangsúlyozta dr. Jakab Ferenc.
A társadalmi szokások megváltoztatása könnyebb, mint gondolnánk
Egy járványügyi helyzet esetén, ami lehet az influenza is, egyértelműen kerülni kell a fizikai érintkezést, vagyis fontos az olyan kulturális szokások kerülése, mint a puszi adása, a kézfogás, beszélgetésnél pedig tartsunk bizonyos távolságot. Ezen felül rendszeresen kezet kell mosni, ha valaki tüsszent, használjon zsebkendőt, amit utána kidob, ha pedig nincs zsebkendője, akkor tüsszentsen a könyökhajlatába.
Hammer Ferenc, ELTE Média- és Kommunikáció tanszék vezetője szerint társadalmi szokásaink megváltoztatása nem is annyira nehéz, mint gondolnánk, hiszen egy újszülöttet meglátogatva is egyértelmű, hogy az ember sokkal elővigyázatosabb, mint egy sima vendégségben.
- Ha csecsemők esetében elfogadhatónak tartjuk mindezt, akkor egy világméretű járvány esetében az a minimum, hogy ilyenkor felfüggesztünk bizonyos hétköznapi szokásokat – vélte Hammer Ferenc.
Ami a tájékoztatást illeti, Hammer Ferenc szerint ebben a magyar államnak komoly tapasztalata van, „hiszen amikor a menekültekkel kellett ijesztgetni, akkor volt pénz, politikai akarat, szakértelem arra, hogy telerakják az országot különféle plakátokkal. Ugyanezt meg lehetne csinálni a vírussal is”.
A TELJES PODCASTOT A SPOTIFY-ON IDE KATTINTVA LEHET MEGHALLGATNI!
A beszélgetés további témái
Mi a protokoll Magyarországon? (2 perctől)
A társadalmi kapcsolatok (kézfogás, puszi) hatása a járvány erősödéséhez (6 perctől)
A klímaváltozás, a környezet változásának hatása a vírusok terjedésére (8 perctől)
Elképzelhető, hogy Európából is kiinduljon egy ilyen vírus? (12 perctől)
Mit tanítanak a történelem nagy járványai? (18 perctől)
Mennyit segíthet a tájékoztatás? (21 perctől)