Remélik, ez nem terheli meg a két ország diplomáciai viszonyát.
HIRDETÉSNemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai német nagykövetség két munkatársát csütörtökön az orosz külügyminisztérium.
A tárca bekérette a német nagykövetet, és közölte vele, hogy a döntés a kölcsönösség elvén alapul. A két német diplomatának hét napon belül kell elhagynia Oroszországot.
Moszkva arra reagált, hogy a német kormány december 4-én nemkívánatos személynek nyilvánított két orosz diplomatát, arra hivatkozva, hogy az orosz hatóságok nem működtek kellőképpen közre egy augusztus 23-án Berlinben elkövetett gyilkosság felderítésében, amelynek áldozata orosz sajtóforrások szerint egy georgiai állampolgárságú csecsen emigráns, Zelimhan Hangosvili, egykori lázadó harctéri parancsnok volt.
A gyilkosság gyanúsítottja egy orosz állampolgár, és a német ügyészség nem zárta ki, hogy Oroszország részese lehet a bűncselekménynek. Moszkva tagadta, hogy köze lett volna a történtekhez.
Az orosz külügyminisztérium csütörtökön határozottan tiltakozott a német misszióvezetőnél a két orosz diplomata kiutasítása miatt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Berlin lépését abszolút indokolatlannak, a két német külügyi alkalmazott nemkívánatos személlyé nyilvánítását pedig kényszerű válaszintézkedésnek nevezte. Kifejezte az orosz fél reményét, hogy az eset nem gyakorol negatív befolyást a "nagyon konstruktív" orosz-német párbeszéd további fejlődésére és bővítésére.
A német külügyminisztérium is hasonlóan reagált, mint közleményükben írták: sajnálják, hogy diplomatáikat kiutasították, mivel ez "rossz jel" és véleményük szerint nem is indokolt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a "normandiai négyek" hétfői párizsi csúcstalálkozója után tartott közös sajtóértekezleten azt mondta, hogy a Berlinben megölt férfi a moszkvai metróban elkövetett merényletek egyik szervezője volt, és alvilági leszámolás áldozata lehetett. Közölte, hogy Moszkva kérte a kiadatását, de Berlin nem reagált erre.
A Kommerszant című orosz napilap korábban arról írt, hogy Hangosvilinek ellenségei voltak az oroszországi és a Nyugat-Európába emigrált csecsenek között is. Az előbbiek ellen a második csecsen háborúban (1999-2009) harcolt, utóbbiak közül pedig többeket cserbenhagyott, amikor meghívta őket Georgiába, ahol lecsaptak rájuk a helyi rendvédelmi szervek kommandósai.