rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az iszlám révén hívja fel népe figyelmét a szudáni Greta Thunberg a klímaváltozásra

Az iszlám révén hívja fel népe figyelmét a szudáni Greta Thunberg a klímaváltozásra
Szerzői jogok  Andrea Garcia
Betűméret Aa Aa

1989 júliusában jártam Szudánban, még gyerekként. Akkora kulturális sokk volt, hogy sok mindenre emlékszem. Az egyik legélénkebben arra, mennyire megdöbbentett, hogy rengetegen éltek a főváros, Kartúm utcáin. Hajléktalanná vált emberek ültek a házak tövében, felnőttek, gyerekek vegyesen, és én sehogy sem értettem a dolgot. Meg is kérdeztem édesapámtól, miért van ez, mire ő azt válaszolta, hogy azért, mert elvitte az árvíz a házaikat. Mindössze egy évvel korábban, 1988-ban akkora árvíz volt Kartúmban, hogy több százezren váltak hontalanná. Most egy fiatal szudáni nő küzd azért, hogy hazájában felvegyék a harcot a klímaváltozással, amely részben felelőssé tehető a hatalmas áradásokért.

A kartúmi Lina Jasszin 15 éves korában szembesült azzal, amivel én 8 évesen: 2013-ban ötvenen meghaltak az afrikai ország fővárosában egy hatalmas árvízben, 25 ezer ház pedig összeomlott. Habár még csak középiskolás volt akkor, önkéntesként segédkezett Kartúm újjáépítésén.

Annyira felkavarta a tragédia, hogy onnantól azon gondolkodott, szülőhazájának hatóságai vajon miért nem voltak képesek előre látni a katasztrófát, vagy legalább csökkenteni annak hatásait, és megelőzni az esetleges jövőbeli árvizeket.

"Ez a tapasztalat átformálta az életemet, mert személyesen is ismertem áldozatokat” – mondta a diáklány az Euronewsnak. „Elkezdtem olvasni az árvizekről, és sok cikket találtam arról, hogy a klímaváltozás is kiválthatja őket. Teljesen elképesztett az, hogy senki nem beszélt erről Szudánban, pedig nagyon jelentős szerepük van az árvizeknek nálunk.”

Mohammed Mahmoud

Szudánban az esős évszak a legtöbb régióban áprilistól októberig tart, és ilyenkor szinte minden évben rengeteg kárt okoznak a medrükből kilépő folyók, az átszakadó gátak. Idén 78 ember halt meg árvizek miatt Szudánban, és félmillió ember életére volt valamilyen módon hatással a természeti katasztrófa: házaik dőltek össze, el kellett költözniük, megsérültek, vagy anyagi kár érte őket.

Jasszin az élmények hatására cikket írt a problémáról az iskolai újságba, mert szeretett volna annyi embert bevonni az erről szóló párbeszédbe, amennyit csak lehet. A téma azonban nem kavart nagy vihart, és csak néhány évvel később tudta cikkeit olyan újságokban publikálni, amelyeket országszerte is olvasnak.

„Szudánban úgy gondolják, hogy a klímaváltozással elég a tudósoknak meg a „kockáknak” foglalkozniuk, és hogy ez nem mindenki felelőssége. A cikkeimben próbáltam rámutatni, hogy ez igenis egy mindenkit érintő kérdés” - magyarázta a fiatal nő újságírónknak. Miután első írásai nem sok vizet zavartak, elgondolkodott, és rájött, ahhoz, hogy figyeljenek arra, amit mond, olyan eszközt kell alkalmaznia, amelyet a vallás által erősen átitatott országban is megértenek, és amin keresztül az emberek tudnak kapcsolódni a témához: az iszlámot.

Jasszin azt mondta az Euronewsnak, az iszlám vallásúak alapvetően mindenre azt mondják, hogy az „Isten terve”. Ezért sok muszlim úgy véli, hogy a klímaváltozás, ezáltal az árvíz, vagy bármilyen természeti katasztrófa is Allah akarata, és hogy nem lehet ezeket a csapásokat megkérdőjelezni, vagy tenni ellenük.

Ő azonban arra hívta fel honfitársai figyelmét, hogy a Koránban az is áll, hogy Allah azért küldte az embereket a Földre, hogy megvédjék azt, márpedig a klímaváltozás hatásai egyértelműen rombolóak: cikkeiben igyekszik a szudániakkal megértetni, mennyire fontos lenne felvenni a küzdelmet a klímaváltozással, amely nem csak árvizeket, hanem aszályokat is okoz az afrikai országban. A szárazság pedig rengeteg konfliktus kiváltója, hiszen a különböző törzsek (amelyekből Szudánban több száz él elszórtan vidéken) számára létfontosságú a termőföld, valamint a vízlelőhely. Ha pedig ezekből nincs elég, akkor elindulnak a különböző etnikumok közötti összecsapások, amelyek akár az egész ország gazdaságára is kihatnak, nem beszélve az emberi veszteségekről.

Aktivizmusa elérte hatását: párbeszéd indult az országban arról, mit lehetne tenni az árvizek ellen, és tevékenységére már az ENSZ is felfigyelt. A most 21 éves Jasszin már négy ENSZ klímakonferencián is járt, köztük a legutolsón, a madridi COP 25-ön is. Néhány hónapja meghívták a szeptemberi New York-i ENSZ klímacsúcsra is, amelyen többek között Greta Thunberg is felszólalt, de vízumproblémák miatt nem jutott el.

"Nagyon örültem, hogy meghívtak, mert ez volt az első lehetőség arra, hogy fiatalok összegyűljenek, és a klímaváltozásról beszéljenek.” Akkoriban azonban a tavasszal kirobbant forradalom miatt, amely elűzte az országot 30 évig irányító, korrupt elnököt, Omar al-Basírt, zárva volt az amerikai követség Kartúmban, így Jasszinnak nem sikerült vízumot szereznie.

"Csak különleges esetben adtak ki vízumot, próbáltunk ezen a módon belépési engedélyt szerezni.” De nem jártak sikerrel, pedig még az ENSZ is felvette a kapcsolatot a nagykövetséggel. Szudán ugyanis szerepel az Egyesült Államok azon listáján, amely a terrorizmust támogató országokat tartalmazza.

"Csupán amiatt, hogy szudáninak születtem, elvesztettem egy remek lehetőséget arra, hogy az országomban fellendüljön a klímaaktivizmus” - mondta az Euronewsnak.