Megvannak az őszi Eurobarometer legfrisebb eredményei: az uniós polgárok nemek közötti egyenlőséget, klíma- és környezetvédelmet, szólászabadságot és az emberi jogok védelmét akarják.
HIRDETÉSAz uniós polgárok több mint fele szerint a legfontosabb kérdés, és az Európai Parlament előtt álló feladat a környezetvédelem és a klímaváltozásra adott válaszok - derült ki a legfrissebb Eurobarometer kutatásból.
Az uniós közvélemény-kutatásban arról kérdezték az embereket, milyen szakpolitikai kérdésekkel foglalkozzon a Parlament kiemelten a jövőben. A válaszadók 52%-a szerint a legfontosabb környezetvédelmi kérdés a klímaváltozás.
Ezt követi az emberi jogok védelme világszerte (48%), a szólásszabadság (38%), a nemek közötti egyenlőség (38%) és a tagállamok közötti szolidaritás (33%) mint az Unió fenntartásának legfőbb alapvető értékei.
Magyarország esetén ez a sorrend kissé módosul: az emberi jogok védelme 1 százalékkal magasabb (49%) az uniós átlagnál, ezt követi a szólásszabadság (35%), a tagállamok közötti szolidaritás (35%) és a kisebbségek védelme (24%).
A prioritások sorrendje ugyan tagállamonként változó, de most először mondható el, hogy a klímaváltozás mindenütt a legfontosabb téma - majdnem minden harmadik megkérdezett (32%) szeretné, ha a Parlament legfontosabb feladataként a klímaváltozással szembeni küzdelmet kezelné. A magyar adat itt 30%.
Ezután a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (31%), a terrorizmussal szembeni harc (24%) és a munkanélküliség leküzdése (24%) a legfontosabbak az uniós állampolgárok szerint. Magyarországon a fogyasztók jogainak, az egészségügyi szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása (24%) valamint a megfizethető és biztonságos élelmiszerek és a megfelelő életszínvonal (24%) a következő a fontossági listán; ezt követi a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (21%).
Mindenütt kiemelt téma lett a klímaváltozás
A klímavészhelyzet-érzést tükrözi a 2019-es Parlameter adat is, hiszen a válaszadók abszolút többsége (52%) úgy gondolja, a klímahelyzet a legfontosabb környezeti kérdés napjainkban. Ezt a légszennyezettség (35%), tengerek és óceánok szennyezése (31%) és az erdőirtás (28%) valamint a növekvő hulladékmennyiség (28%) követi. Ezen felül tízből hat európai úgy véli, hogy a klímatüntetések hozzájárultak a politikai intézkedések számának növekedéséhez mind Európai, mind nemzeti szinteken.
A magyar megkérdezettek 45%-a az éghajlatváltozást, 42%-a a növekvő hulladékmennyiséget, 36%-a pedig a légszennyezést nevezte meg, mint legégetőbb problémát.
A megkérdezettek 59 százaléka támogatja országa uniós tagságát. A 2019 októberében felvett adatokból az derül ki, hogy az emberek egyre elégedettebbek az Unióban működő demokráciával: az európaiak 52 százaléka érez így (3 százalékpontos emelkedés). Magyarország esetén az adat ennél magasabb: 60%. Ez a közelmúltbeli európai választások pozitív hozadéka is.
Az európai polgárok támogatják az EP erősebb szerepét is: a válaszadók 58%-a befolyásosabb EP-t szeretne a jövőben látni. Ez 7 százalékpontos emelkedés 2019 tavasza óta - de ezt leszámítva is, 2007 óta nem volt ilyen magas. Magyarországon ez az arány még nagyobb növekedést mutat: 12 százalékponttal, 64 százalékra nőtt.