Erdős legelőket alakítanak ki a szarvasmarháknak Kolumbiában.
HIRDETÉSAgroerdészettel a klímaváltozás ellen – ez lehetne egy kolumbiai projekt mottója.
A projekt keretében a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek.
Korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki hogy legelőhöz jussanak, a tesztprogram keretében viszont fákat ültetnek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.
Az agroerdészet olyan többfunkciós földhasználati mód, melynek során a mezőgazdasági tevékenységbe folyamatosan fenntartandó fás kultúrákat integrálnak. A kolumbiai projektet a programot támogató civilszervezet képviselője ismertette.
Enrique Murgueito azt mondta, hogy a rendszer hozzájárul az élővilág sokféleségéhez és növeli a talaj termékenységét, megköti a szén-dioxidot a növényekben, csökkenti a marhák metángáz, nitrogén-dioxid és salétrom-oxid kibocsátását, ily módon mérsékli a globális felmelegedést.
Szakértők szerint a világon kibocsátott üvegház hatású gázok 23 százalékáért a mezőgazdaság okolható, ezért is fontos, hogy az agroerdészeti projekt keretében táplált marhák a változatosabb étrendnek köszönhetően kevesebb metángázt bocsátanak ki.
Ráadásul gyorsabban nőnek és több tejet is adnak!
További előny, hogy az erdős termőföld kevesebb öntözést igényel, így gátolja a talajeróziót.
- A modell javítja a termőföld minőségét, a legelőket, a mikroklímát és a páratartalmat – mondta erről egy bogotái agroerdészet tulajdonosa, Claudia Durana.
A projekt keretében 80 különböző fafajtából 2 millió 600 ezer fát ültettek eddig Kolumbiában. A dél-amerikai országban az agroerdészeti farmok száma az utolsó hét évben megtízszereződött.