A dél-amerikai államban közel két hónapja tart a lakossági tiltakozás a kormánypolitika és a társadalmi egyenlőtlenség miatt. November végére 26 halálos áldozata és több ezer sebesültje van a tüntetéshullámnak. A tömeg és a biztonságiak élethalálharcot vívnak.
Egyre súlyosabb a helyzet Chilében, ahol tömegek követelik a közszolgáltatások reformját, új alkotmányt és a kormány lemondását október eleje óta. A fővárost, Santiago de Chilét durva tüntetések, fosztogatás, gyújtogatás, rendőri erőszak és időről időre meghirdetett általános sztrájk bénítja meg már majdnem két hónapja.
A szakszervezetek a következő napokra is demonstrációkat szerveznek. November 30-ra országszerte tüntetéseket szerveznek, december elsején pedig kerékpárosok ezrei vonulnak utcára a fővárosban az elnök lemondását követelve.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet amerikai igazgatója szerint a biztonságiak, akiknek a közrend fölött kell őrködniük, tüntetés idején a tömeget kell felügyelniük, súlyos jogsértéseket követnek el, miközben próbálják teljesíteni a feladatukat. Elég nyilvánvaló, hogy ha nem változtatják meg azonnal a rohamrendőrség protokollját, ezek a jogsértések meg fognak ismétlődni - mondta José Miguel Vivanco.
A chilei fővárosban mostanra elszabadult a pokol annak ellenére, hogy az államfő, Sebastián Pinera 20 százalékos nyugdíjemelést ígért november közepén, pár nappal korábban pedig politikai egyezség született arról, hogy jövő tavasszal népszavazást tartanak az új alkotmányról. A választók arról is dönthetnek, hogy össze kell-e hívni alkotmányozó nemzetgyűlést.
A tüntetők nem engednek, amíg le nem mond a kormány és nem távozik az elnök is.
A lakossági tiltakozásnak eddig 26 halálos áldozata és több ezer sérültje van Chilében, miközben a térség más államaiban, Kolumbiában, Ecuadorban és Bolíviában is sok ezren tüntetnek politikai és gazdasági váltásért.