Az Európai Bizottság már a nyáron kiadta azt a figyelmeztetését: nagyjából 400 milliárd forintos kiigazításra lenne szükség, mert most hiába megy jól a gazdaságnak, tartalékot kell képezni a rosszabb időkre is. A kormány még csak nem is reagált.
Magyarország nem hozott elég hatékony intézkedéseket, hogy teljesítse az EU-tagállamok kormányait tömörítő tanács költségvetési ajánlásait, a neki címzett felszólításokat pedig figyelmen kívül hagyta – állapította meg friss jelentésében az Európai Bizottság. Románia esetében ugyanezt állapították meg.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A két országot a Stabilitási és Növekedési Paktum, azon belül az úgynevezett jelentős eltérési eljárás keretében vizsgálták. Ennek célja az, hogy figyelmeztetést adjanak ki a követelményektől való jelentős eltérés esetén, illetve segítsék a tagállamokat a költségvetési helyzet helyreállításában.
Az Európai Bizottság már a nyáron kiadta a figyelmeztetését: nagyjából 400 milliárd forintos kiigazításra lenne szükség, mert most hiába megy jól a gazdaságnak, tartalékot kell képezni a rosszabb időkre is. Az Eurológus szerint erre az ajánlásra azért volt szükség, mert a költségvetés hosszútávú egyensúlyához szükséges kiadási szintet kezdetben a GDP 1, később 1,3 százalékával lépte túl a magyar kormány. Leegyszerűsítve: arra szólítják fel a magyar államot, hogy takarékoskodjon jobban, hogy ne legyen szükség megszorításokra, amikor véget ér a gazdasági fellendülés.
A kormány azonban a nyári ajánlást sem vette figyelembe és a mostanit sem - ez utóbbira október 15-ig reagálhatott volna. A Bizottság azonban csak megállapíthatja, hogy nincs rendben, ami történik, büntetni nem tud, ezért azt javasolták a miniszteri tanácsnak, hogy fogadjon el módosított ajánlást, milyen intézkedésekre lesz szükség 2020-ban, és emellett ismét a tagállamokhoz fordultak, hogy címezzenek Magyarországnak újabb ajánlást a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója érdekében.
Az eurozóna tagállamai esetében van lehetőség olyan intézkedésekre, amelyek hasonló esetben pénzügyi következménnyel járhatnak - a zónán kívüli kormányok esetében viszont az ajánlások kibocsátása a legvégső alkalmazható eszköz.
17 éve nem volt ilyen kielégítő a helyzet az unió egészét nézve
A jelentésből kiderül az is, hogy idén július óta egyetlen euróövezeti tagállam sem áll túlzotthiány-eljárás alatt, ami 2002 óta most fordul elő először.
Németország, Írország, Görögország, Ciprus, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia és Ausztria 2020-as büdzséjavaslata megfelel a szabályoknak az értékelés szerint. Észtország és Lettország "nagy vonalakban" megfelel az előírásoknak.
Belgium, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia és Finnország – esetében viszont fennáll a kockázata annak, hogy jövőre nem teljesülnek a Stabilitási és Növekedési Paktumban rögzített követelmények.