rendkívüli hír

Operation Sophia: 90 millió brüsszeli euró bizalmi alapon

Operation Sophia: 90 millió brüsszeli euró bizalmi alapon
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Újabb kiszivárogtatás vet rossz fényt a hatalmi gépezetre, ezúttal Európában. Nyilvánosságra került egy titkosszolgálati dokumentum, amelyet az uniós diplomácia küldött szét a tagállamok EU-nagyköveteinek. Ebből nyilvánvalóan kiderül, hogy habár Brüsszel pénzzel, kiképzéssel és határvédelme, a Frontex tényleges közreműködésével is támogatja a líbiai parti őrséget a migráció megfékezése érdekében, nincs semmiféle rálátása a líbiai parti őrség tevékenységére, vagyis arra, hogy mindazzal, amit nyújt, mit ér el.

Uniós távmisszió

Még a Sophia műveletben résztvevőknek sincs jogosítványuk ellenőrizni sem a parti őrséget, sem azokat, akiket a szervezet számára kiképeznek. Telefonon és online tartják a kapcsolatot, illetve körülbelül fél évenként értekezletet szerveznek. A misszió nem hajthat végre akciót líbiai vizeken, és legénysége nem léphet líbiai járőrhajó fedélzetére. Ez az uniós küldetés csak az elmúlt két évben 90 millió euróba került.

És ez nemcsak pénzkérdés, hanem komoly biztonsági aggályokat is felvet. A helyzet ugyanis az, hogy miközben a Sophia meghirdetése, vagyis 2015 tavasza óta Brüsszel kiképezte a líbiai parti őrség 355 emberét, valójában nem tudni, kik voltak ezek az emberek, akiket Líbiából küldtek, és a kiképzés után hol, milyen feladatot kaptak. Azok ugyanis, akik a jelentéseket írják róluk, ugyanazok, akik korábban kiválasztották őket. Ezt állítja egy amszterdami egyetem, a Vrije Universiteit tanulmánya. Egy bécsi kutató,Chiara Loschiis megállapítja, hogy amíg az Uniónak nincs embere a terepen, nem fogja tudni, mi zajlik a napi gyakorlatban. Ahogyan azt sem tudja megakadályozni, hogy alkalmatlanokat szerződtessenek a líbiai parti őrségnél. Pedig a misszió egyik jelentésében az áll, hogy az ide küldött jelöltek felét kiszórták a horvátországi búvártanfolyam előtt, mert nem voltak megfelelő egészségi állapotban.

A kiszivárgott uniós dokumentum a biztonsági helyzettel indokolja, hogy brüsszel nem engedi embereit Líbiába. „Addig, amíg nem javul az általános biztonsági helyzet Líbiában, uniós alkalmazott nem léphet be az országba”. A Tuniszban dolgozó uniós tisztviselők is csak egynapos látogatásokra érkeznek Tripoliba - magánrepülőkön.

Egy bűntettben lett szövetséges Brüsszel?

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) is foglalkozik az üggyel, amely súlyos jogsértéseket takar. A törvényszékhez érkezett beadvány szerint meg kell állapítani az EU felelősségét konkrét ügyekben és általánosságban is. Például azoknak a menedékkérőknek a halálával kapcsolatban, akiknek a csónakja nagyrészt az az-Zawiya líbiai járőrszolgálat hibájából süllyedt el, ugyanis rálőttek a lélekvesztőre. Márpedig ez a szolgálat kapta az egyik olasz hajót, amit a Sophia művelet keretében felajánlottak a líbiai parti őrségnek, és a legénység több tagja is részt vett az uniós kiképzésben.

Omer Schatz,a párizsi SciencesPo nemzetközi jogásza kérte az ICC-től, hogy vizsgálja ki, milyen szerepet játszanak Brüsszel és az uniós tagállamok azokban az emberiesség elleni bűntettekben, amelyeket a menedékkérők kárára elkövetnek Líbiában. Ő ugyanis nem kevesebbet állít, minthogy „politikai szinten az uniós intézmények tervelik ki, és szervezik meg azt a bűntettet, amit a migráció megállításának megoldásaként kezelnek, és le is szerződnek kvázi állami milíciákkal ennek végrehajtására.”

Számtalan konkrét jogsértésről számolnak be a civil mentők is. Egy német segélyszervezet, a Sea Eye azzal vádolta meg a líbiai parti őrséget, hogy fegyverrel támad a mentőhajókra és a menekülőkre is. Szeptemberben állítólag le is lőttek egy szudáni menedékkérőt, miután elfoglalták, és visszafordították a csempészhajót, amelyen sokadmagával remélt átjutni Európába. Hivatalos jelentések és sajtóhírek szólnak arról is, hogy a parti őrök közül nem egy összejátszik az embercsempészekkel.

Komolytalan megoldások és síri csend

Andrej Hunko, a német DIE LINKE párt parlamenti képviselőjeazt mondta az Euronewsnak, hogy „az Európai Bizottság GoPro kamerákat adott a líbiai parti őrségnek, hogy szereljék fel hajóikra, és akkor így nyomon követhetővé válik, ha valóban jogsértő módon lépnek fel. A „Bigliani” nevű járőrhajókra is tettek ilyeneket, a legénység dolga gondoskodni arról, hogy működjenek.” Hunko meg van győződve arról, hogy „a valóban kompromittáló felvételek sosem jutnak el a Sophia művelet eszköztelen ellenőrző és tanácsadó mechanizmusáig, amellyel az Európai Unió megfigyelés alatt akarja tartani a líbiaiakat." Az Európai Bizottság egyébként maga is arra panaszkodik, hogy ezek a felvételek sem mennyiségüket, sem minőségüket tekintve nem elégségesek, amit a líbiai parti őrség és haditengerészet azzal indokol, hogy rossz az internetkapcsolatuk. A politikus szerint ez kifogás, „hiszen a líbiai parti őrség aktív életet él a közösségi oldalakon, vagyis az említett problémákért nem lehet az internetet okolni.” Hunko azt is megjegyzi, hogy az ellenőrzés szankciók nélkül nem működhet, ahogyan azt az Európa Tanács egyik közgyűlése is határozatba foglalta – teszi hozzá.

Az Amnesty International egyik kutatója, Matteo de Bellis tovább megy, és azt mondja, hogy az uniós ellenőrzésnek ki kellene terjednie arra is, milyen következményekkel jár a szárazföldön mindaz, amit a líbiai parti őrök a tengeren elkövetnek az Európai Unió közreműködésével. Például azokra az atrocitásokra, amelyek a gyűjtőtáborokban folynak.

A végső kérdés pedig az, miért tartja elfogadhatónak az Európai Unió, hogy egy olyan helyre küldjék vissza a menedékkérőket a Földközi-tengerről, ahová saját embereit biztonsági kockázatokra hivatkozva nem engedi.

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.