Az elmúlt harminc évben több olyan generáció is felnőtt, akik nem éltek a berlini fal idejében. Nekik el kell mondani, hogy Németország egy ideig ketté volt vágva, és sokan az életüket kockáztatták a szabadságért.
HIRDETÉSA berlini falat 1989-ban kezdték el lebontani. Az azóta eltelt 30 évben több generáció is felnőtt, akik még meg sem születtek akkor, amikor a városnak volt egy demokratikus, és egy kommunista, rendszerben élő része. A fal helyén lévő bicikliúton ma már kerékpáros városnézéseket tartanak. Vajon mit tudnak a mai gyerekek a múltról, ezt kérdeztük az egyik túravezetőtől.
„Igazából semmit. Fogalmuk sincs arról, hogy milyen lehetett egy megosztott városban élni. És sajnos a német gyerekeknek sokkal kevesebbet tudnak a témában, mint a külföldiek. Az osztrákok nagyon sokat tudnak, a svájciak is, de a német gyerekek alig valamit.” - mondta egy berlini fotós, Andrea Künstle, aki szabadidejében turistacsoportokat vezet.
Ez alkalommal baden-württembergi tizedik osztályosok gurulnak az NDK nyomain.
„Mi az ország délnyugati végéből jöttünk, nekünk nincs sok kapcsolatunk Kelet-Németországgal vagy Kelet-Berlinnel. Azoknak a gyerekeknek, akiknek nincs idevalósi rokona, annak az a természetes, hogy Németország egységes. Meg kell tanítani nekik, hogy ez nem mindig volt így” - mondta tanáruk, Susanne Luhr.
Ezen talán segíthet a biciklis kirándulás a 150 kilométer hosszú fal nyomában, ahol egykor magas betonfal akadályozta meg az átjárást. Az útvonal érinti az első legális átkelőt, a Böse Brückét, és a Mauerparkot is, ahol különösen sok disszidenst lőttek le a keletnémet határőrök.
„Nekem nagyon érdekes volt arról hallani, hogy az emberek hogyan szöktek meg, mit kockáztattak azért, hogy szabadon élhessenek.” mondta az egyik 10. osztályos diák, Jonas Moehrle.
A fal leomlásának 30. évfordulóját november 9-én ünneplik.