NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

GfK: feleakkora a magyar vásárlóerő, mint az európai átlag

GfK: feleakkora a magyar vásárlóerő, mint az európai átlag
Szerzői jogok MTVA
Írta: Pálfi Rita
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A lista első helyére kerülő Liechtensteiné pedig a kilencszerese a magyarénak.

HIRDETÉS

2019-ben egy átlagos európai állampolgárnak 14 739 euró áll rendelkezésére, Magyarországon az egy főre jutó vásárlóerő 7 416 euró, ez körülbelül ötven euróval haladja meg az európai átlag felét. Magyarország, Lengyelország mögött a 30. a 42 vizsgált európai ország közül – derül ki a GfK legfrissebb „GfK Vásárlóerő Európában 2019” című tanulmányából.

A vizsgálatban résztvevő 42 ország között jelentős eltérések vannak a nettó jövedelem tekintetében: a legmagasabb átlagos vásárlóerővel Liechtenstein, Svájc és Luxemburg állampolgárai rendelkeznek, míg a vásárlóerő a legalacsonyabb Moldovában, Koszovóban és Ukrajnában.

Európában egy főre jutó vásárlóerő 2019-ben mintegy 3,5 százalékkal nőtt - az elmúlt évi értékhez képest lényeges mértékben - és elérte a 14 739 eurót.

A nettó jövedelemhez hasonlóan jelentős eltérések vannak az európai állampolgárok által élelmiszerre, szolgáltatásokra, közműdíjakra, magánnyugdíjpénztári befizetésre, biztosításra, rekreációra, közlekedésre és fogyasztásra fordítható összeg tekintetében.

Idén is Liechtenstein került a lista élére, a törpeállamban az egy főre jutó vásárlóerő 67 550 euró. Ez az összeg messze meghaladja a bármely más országban mértet, és négy és félszerese az európai átlagnak, kilencszerese a magyar értéknek.

Ahogy tavaly, idén is Svájc a második, 42 067 euróval. Luxemburg (35 096 euró) átvette a harmadik helyett Izlandtól

A kilencedik helyről a tizedikre visszaeső Svédország Finnországgal cserélt helyet.

A 42 országból 16-ban magasabb az európai átlagnál egy főre jutó vásárlóerő. A másik felében nem éri el az európai átlagot. Ukrajna áll az utolsó helyen, lakosai fejenként mindössze 1.830 euróból gazdálkodhatnak.

Magyarország: a vásárlóerő a fővárosban és környékén a legmagasabb

Magyarországon tavaly évi 6 654 euró volt az egy főre jutó vásárlóerő, ehhez képest 12 százalékos növekedés az idei 7 416 euró.

Ezzel Magyarország - Lengyelország mögött - a 30. a vizsgált országok rangsorában.” – állapította meg Kui János, a GfK geomarketing területvezetője.

A tavalyi évhez képest változott a 20 megye rangsora, és a top10 is.

Komárom-Esztergom és Fejér, valamint Veszprém és Vas megye helyet cseréltek, míg Csongrád idén először bekerült a 10 legtehetősebb megye közé.

Az első hely továbbra is a fővárosé, azaz Budapesté. Budapest lakosainak fejenként 9.230 euró, azaz az országos átlagnál közel 25 százalékkal nagyobb, ám az európai átlagnál még mindig 37 százalékkal kevesebb összeg áll rendelkezésére egy évben.

Magyarország húsz megyéjéből mindössze ötben magasabb az egy főre jutó vásárlóerő, mint az országos átlag. E megyék mindegyike a főváros, Budapest környékén, illetve az osztrák határ közelében található. Ezzel szemben az ország megyéinek háromnegyede az országos átlagnál alacsonyabb vásárlóerővel rendelkezik. A sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Bereg, amelynek lakosai fejenként csupán 5.816 euróból, azaz az országos átlag 78 százalékából, az európai átlagnál pedig 40 százalékkal kisebb összegből kell, hogy kijöjjenek.

Mi az a vásárlóerő?

A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti, beletartozik mindenféle állami juttatás is.

Az általános vásárlóerő azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözi, amelyet a lakosság fogyasztásra, illetve az állandó havi kiadásokra - például élelmiszer, lakbér, közműdíjak, magánnyugdíj-pénztári befizetés  - fordít.

További források • GfK

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az európaiak több mint háromnegyede támogatja az eurót

Az EU 7,4 milliárd eurós pénzügyi segélyt nyújt Egyiptomnak

Megint sztrájkoltak a párizsi Eiffel-torony dolgozói