Sokkoló előrejelzés Délkelet- és Közép-Európa demográfiai helyzetéről 2050-ben.
HIRDETÉSIjesztő előrejelzéseket tett közzé a Balkan Insigt Délkelet- és Közép-Európai demográfiai kilátásairól, vette észre a Magyar Hang.
Az 1989-es adatokhoz képest jelezték előre, hogy népességük mekkora hányadát veszítik el a régió országai várhatóan.
A legnagyobb arányban Bulgária veszít várhatóan : a lakosságának a 39 százalékát. A román kilátások a második legrosszabbak, az országnak harmadával kevesebb lakója lesz 2050-re.
Magyarországnál még Bosznia-Hercegovinában (29%) és Szerbiában (24 %) számíthatnak drasztikusabb népességcsökkenésre.
Magyarország az előrejelzés szerint 2050-re elveszíti a rendszerváltáskori lakosságának az egyötödét, azaz körülbelül kétmillióval lesz kevesebb lakója. Ez a húsz százalékos csökkenés a legrosszabb prognózis a négy visegrádi országé közül. Lengyelországban is komoly veszteség, 15 százalékos lakosságcsökkentés várható. Szlovákiában eközben csak 6, míg Csehországban 3 százalék az arány.
A régióban két ország van, ahol várhatóan nőni fog a lakosság az évszázad közepére : Szlovénia (3 százalékkal) és Ausztria (16 százalékkal).
Kivándorlás és csökkenő születésszám
Az elemzett régió országai egyszerre mutatják a szegény és a gazdag országok klasszikus demográfiai mutatóit, és ez példa nélküli - írja a cikk.
Az itt élő emberek sokáig élnek, még ha nem is annyira sokáig, mint a nyugatiak, de hosszabb ideig, mint a szegényebb országokban. Ugyanakkor a termékenységi ráta mélyrepülésben van, ahogy a gazdagabb országokban is.
Viszont míg a nyugati országokban kompenzálják a csökkenő születési számot és a kivándorlást bevándorlással, addig viszonylag kevés a bevándorló ebben a régióban. A kivétel Ausztria, az egyetlen ország, ahol jelentős népességnövekedést jósol az előrejelzés.
A cikk kiemeli Lengyelországot, amely több mint egymillió ukránt fogadott be, és ez enyhített a munkaerő-hiányon is .
Van ellenszer?
Az érintett országokban a nemzeti kormányok is tisztában vannak a problémával, és igyekeznek lépéseket tenni ellene. Példaként Horvátországot és Lengyelországot említik, utóbbiban a pénzügyi segítség a kisebb jövedelmű családoknak nyújtott nagy segítséget és a kormánypártnak, ugyanis ezzel számos hívet is szereztek.
Azonban egyelőre semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a pénzügyi juttatásokkal el tudnák érni, hogy több gyermek szülessen - hangsúlyozza a cikk.
A kivándorlás ellen nem sokat tehetnek a nemzeti kormányok - állítja a cikk, hozzátéve, hogy az emberek nemcsak pénzügyi okokból hagyják el hazájukat. Vonzó a nyugati országokban az oktatás, egészségügy és más szolgáltatások is, és sok ember a régióból nem reménykedik már abban, hogy a normális, demokratikus és nem korrupt társadalomban éljenek.
A kivándorlás folyamatát ahhoz hasonlítják, mikor vidékről, a kisebb városokból a lakosság a nagyobb városok, illetve a főváros felé költözik. A hasonlatban a Balkán országai és a volt kommunista országok lesznek a falvak és kis városok, és a nyugati országok az irány, ahova költöznek belőlük az emberek. A fapados járatok és a vízummentesség mindezt még könnyebbé teszi.