rendkívüli hír

Történelmi ENSZ-jelentés a globális felmelegedésről

Történelmi ENSZ-jelentés a globális felmelegedésről
Betűméret Aa Aa

Kevesebb húst kell ennünk, kevesebb vegyszert kell használnunk a mezőgazdaságban, és védenünk kell az erdeinket. Ezek a lépések a legsürgetőbbek a globális felmelegedés elleni küzdelemben, amely már nem érheti be a 2 Celsius-fokos felmelegedési határcéllal, mert az a korábban jelezettnél súlyosabb következményekkel járna. A többi között ez derül ki az eddigi legátfogóbb ENSZ-tanulmányból, melyet az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület tett közzé.

Minden mindennel összefügg

Tudósok szerint az emberiség jelenleg a Föld felszínének 75%-án aktív. A mód, ahogyan most gazdálkodunk, különösen a szarvasmarha-tenyésztésben járul hozzá óriási mértékben a globális felmelegedéshez. De a károsgáz-kibocsátás csökkentése természetesen nemcsak a szarvasmarha-telepeken feladat. A nagyvárosi szmog például Kínában egész metropoliszokat változtat rémálommá.

A mezőgazdaságban számos olyan eljárás mindennapos, amely sokat ront a helyzeten különösen akkor, ha nem több, mint 1,5 Celsius-fokos felmelegedési határral számolunk. A testület azt hangsúlyozza, hogy a több nemzetközi egyezményben is meghatározott 2 Celsius-fokos küszöb túl magas, természeti és társadalmi katasztrófákkal járna, ezért a globális felmelegedést mindenképpen 1,5 Celsius-fok körül kell tartani. Ehhez nemcsak a termelés, hanem a fogyasztás struktúráját is át kell alakítani.

„ Az étkezési szokások és a mezőgazdasági termelés megváltoztatása kulcsfontosságú. A legelső ajánlásunk, hogy kevesebb húst és több zöldséget fogyasszunk. A felszabaduló területeket pedig fel kell használni a föld népességének élelmezésére, illetve újra kell erdősíteni”- tette hozzá Reyes Tirado, a Greenpeace vezető kutatója.

Az ENSZ-testület ajánlásai között szerepel például, hogy mozduljunk el a műtrágyázástól a komposztálás irányába, illetve hogy ne becsüljük alá az erdők védelmének jelentőségét. A fakitermelés, az erdők átalakítása legelőkké, illetve a pálmaolaj termesztése, ami nagy fokú erdőirtással jár, mind az éghajlatváltozás mozgatórugói. A jelentés kiemeli, hogy az aszályos területeken egyre csökken a terméshozam, és ez éhínségekkel, végül pedig a lakosság elvándorlásával fenyeget.

Ennek elkerülésére a károsgáz-kibocsátást legkésőbb 2050-re, de lényegében már 2030-ra olyan mértékben csökkentenie kell az emberiségnek, hogy azzal a természet maga meg tudjon birkózni. Csakhogy a pillanatnyi vállalások mellett a helyzet nem javulni, hanem kifejezetten romlani fog, mégpedig jelentősen. Ha nem születnek új megállapodások és célkitűzések, az évszázad közepére 3,5 Celsius-fokkal lesz melegebb a légkör, mint az iparosodás előtti időkben, és ez ma még felfoghatatlan következményekkel jár.

A szegénység elleni küzdelem is lényegi elem

Az ENSZ friss jelentése, amely több ezer kutató munkája, nemcsak a feldolgozott kutatási eredmények volumenét, hanem fontosságát illetően is az évtized legjelentősebb ilyen riportja. Az IPCC történetében most először fordul elő, hogy a tudóscsoport többsége, egészen pontosan 53 százaléka fejlődő országokból érkezett. A szakemberek egyik legfontosabb következtetése, hogy az emberi kultúra környezeti, természeti és társadalmi értelemben egyaránt változtatásra szorul. A rombolás, amit az iparosodott térségek végeznek a természeti környezetben, azokra is visszaüt, akiknek nincs közük a pusztításhoz, és védtelenek a következményekkel szemben. A helyzet súlyosbodásával erősödő elvándorlás bumerángként éri majd el a fejlett országokat.

A tudósok szerint még van pár évünk arra, hogy megakadályozzuk a következő 0,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést, és ezzel elejét vegyük mindennek. Úgy gondolják, hogy ha ez sikerül, az új esélyt jelent a szegénység és a betegségek elleni küzdelemben, miközben jót tesz a gazdaságnak is, mert a kialakuló helyzet óriási piaci lehetőségeket rejt.

Környezetkutatók és aktivisták azt remélik, hogy a jelentésnek meglesz a hatása. Arra figyelmeztetnek, hogy bár nyilvánvaló, hogy a politikai döntéshozók felelőssége a legnagyobb, a globális felmelegedés megállításában a gazdasági szereplőknek és a civileknek is részt kell vállalniuk.

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.