Hogy változott Magyarország és az EU népessége az elmúlt hetven évben?

A Születés hete nevű programsorozat nyitányaként tartott flashmob (villámcsődület) a debreceni Kossuth téren 2017. június 12-én
A Születés hete nevű programsorozat nyitányaként tartott flashmob (villámcsődület) a debreceni Kossuth téren 2017. június 12-én -
Szerzői jogok
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Betűméret Aa Aa

Az ENSZ által nemrég közölt előrejelzések szerint 2020-ra előreláthatólag 519 millió 713 lakosa lesz az uniónak. A 2015 január elsejei adatok szerint az uniónak akkor 508 millió 450 ezer lakosa volt, 2018 január elsején pedig 512 millió 600 ezer.

A tanulmány minden uniós tagállam lakosságát elemezte 1950-től napjainkig. Ebből az derül ki, hogy a népesség szinte minden tagállamban nőtt az elmúlt hetven évben, kivéve Bulgáriát és Lettországot - a bolgárok 303 ezer fővel, a lettek 41 ezerrel vannak kevesebben most, mint 1950-ben.

Számunkra azonban érdekes adat, hogy ugyan az 1950-es években mért lakosságszám alá nem csökkent Magyarország népessége, nagy visszaesés azonban nálunk is bekövetkezett: a pár évtizeddel ezelőtti több mint 10,5 milliós lakosság mára 9,6-ra zsugorodott.

A 2020-as becslések elkészítésekor nem számoltak azzal, hogy az Egyesült Királyság esetleg addigra elhagyja az uniót.

Nem csak többen vagyunk, de tovább is élünk

A népesség medián életkora (vagyis a vizsgált népesség azon tagjának életkora, akinél idősebbek és fiatalabbak egyenlő számban fordulnak elő az adott csoportban), szintén jelentősen nőtt az elmúlt hét évtizedben. Magyarországon ez az arány harminc évről 43,3-ra nőtt, de általánosságban is elmondható, hogy nincs olyan ország, ahol legalább egy évtizeddel (vagy többel) ne nőtt volna a lakosság medián életkora.

A fenti adatsorok azt mutatják, hogy az EU legfiatalabb országa 2020-ra Ciprus lesz, 37 éves medián életkorral, a legidősebb pedig Olaszország, 47 éves medián átlagéletkorral.