Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.

rendkívüli hír

rendkívüli hír

"Elvesztette a választásokat a Fidesz európai szinten"

"Elvesztette a választásokat a Fidesz európai szinten"
Betűméret Aa Aa

Vége a 2019-es európai parlamenti választásoknak, és már nem sok változás lesz az eredményben sem. Azt, hogy a pártoknak, politikusoknak mire lesz elég a kapott felhatalmazás, még kérdés, ahogy az is képlékeny még, hogy milyen szövetségek alakulnak, és hogy milyen frakciók lesznek az új EP-ben. Még nem dőlt el, hogy ki követi Jean-Claude Junckert, és mi lesz a Fidesz sorsa, újra pártcsaládot kell-e váltania.

Babar Viktort, a Europe Elects elemzőjét kérdeztük az eredményekről és a várható eseményekről.

Mi volt a legnagyobb meglepetés a választásokon?

- A legnagyobb meglepetést talán a zöldek erősödése okozta. A Europe Elects választási előtti utolsó, május 22-ei összesítésében a 2014-essel körülbelül megegyező, 54 képviselői helyet becsült a frakciónak, jelenleg azonban úgy áll a helyzet, hogy akár 68-73 mandátum is kerülhet a zöldekhez. Ez a francia és a német tagpártok enyhébb, de sok helyet hozó erősödésének, a két hagyományos brit párt gyengélkedéséből eredő zöld térnyerésnek, illetve az ír környezetvédők berobbanásának köszönhető.

Ki gyengült, kitől „vehették el” a szavazatokat?

- A zöld frakció részben a radikális baloldal kárára erősödött meg az utolsó pillanatban, akik a legutolsó becslésnél tízzel kevesebb, csupán 38-41 mandátumot szereztek. Az előző választáshoz képest Görögországban, Németországban és Spanyolországban is gyengültek a balpopulista erők, Olaszországban pedig mandátumot sem szereztek (az Öt Csillag Mozgalom más frakcióban ül – a szerk.).

Bár az előrejelzésekhez képest nem számít meglepetésnek, de kiemelendő, hogy a Matteo Salvini-féle radikális jobboldalnak nem sikerült az áttörés, jelenleg 73-77 képviselői helyre esélyesek, vagyis a zöldekkel küzdhetnek a negyedik legerősebb frakció titulusáért. A balközép szocialisták egy nagyon kicsit gyengébben, a liberálisok és az Európai Néppárt pedig néhány mandátummal jobban szerepelt az utolsó becsléshez képest - utóbbinak még fontos szerepe lehet a Fidesz esetleges távozása esetén.

Milyen frakciók, pártcsaládok szövetsége a legvalószínűbb?

- Orbán Viktor terve a választások előtt az volt, hogy a Néppártot belülről megreformálja, elérve azt, hogy a tőle jobbra eső pártokkal alkosson stabil többséggel rendelkező koalíciót az Európai Parlamentben. Az elképzelés elbukott, a Néppártnak ugyanis nincs többsége az ECR-rel ( Európai Konzervatívok és Reformerek, többek közt a lengyel és a brit kormánypárt EP-képviselői vannak a frakcióban) és a Salvini-féle szövetséggel. A néppárti fősodor nem is tette igazán magáévá Orbánnak a „bevándorlásellenes szövetségről” alkotott elképzelését, a kampányban is végig inkább a szocialistákkal eddig fennálló koalíció liberálisokkal való kibővítését hangsúlyozták.

Mivel a két legnagyobb párt együttesen nem szerzett abszolút többséget, valószínű, hogy a Macron pártjával kiegészített liberálisok és/vagy a megerősödő zöldek lesznek a harmadik koalíciós társ. A koalíciókötést azonban még megelőzi egy rendkívül nagy jelentőséggel bíró tárgyalás az európai állam- és kormányfők között, amely a Tanács, a Bizottság, a Központi Bank elnöke és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő személyéről hivatott dönteni.

Lehet, hogy a liberálisok egy szélesebb, centrista szövetség létrehozásán munkálkodnak? Lehet, hogy ennek érdekében még a "liberális" szó is kikerül a frakció nevéből?

- Emmanuel Macron a francia politikában már sikeresen létrehozott egy ilyen centrális szövetséget, amely összefogja az egykor egymás váltópártjainak számító szocialisták és gaulle-isták egyes politikusait (maga Macron is korábban egy szocialista kormányban volt miniszter, miniszterelnöke, Edouard Philippe viszont jobbközép politikus volt), és nagyon sok szavazójukat is.

Egy ilyen projekt az európai színtéren is sikeres lehet, hiszen a Néppárt, illetve a szocialista frakció számos tagpártját ideológiailag nem sok választja el a centrális pozíciótól. Jó példa erre a Magyarországon sikeresen szereplő Demokratikus Koalíció, amely mostanáig nem tudta eldönteni, hogy a szocialista vagy a macronista csoportban politizáljon-e. Macron és a Néppárt szövetségét elmélyítené, ha végül a néppárti francia, Michel Barnier lenne az Európai Bizottság elnöke.

Az, hogy a „liberális” szó kikerüljön a frakció nevéből, egy jó taktika lehet a mérsékelt néppárti és szocialista tagpártok bevonzása érdekében, a leendő frakcióvezető személye egy ilyen, kibővített képviselőcsoport esetén viszont még megjósolhatatlan.

Ki lesz az Európai Bizottság elnöke? Az egyik csúcsjelölt vagy valaki más?

- A két erőközpont közül Angela Merkel német kancellár nyilvánvalóan saját pártszövetség- és honfitársát, a csúcsjelölt Manfred Webert támogatja, Macron viszont a francia, szintén néppárti Michel Barniert, korábbi brexit-ügyi főtárgyalót. Azt tudjuk, hogy Orbán is Barniert tartja a jobb megoldásnak, viszont az alkudozás rendkívül összetett lesz, hiszen nemcsak a bizottsági elnökről, hanem a fent említett posztokról is egyidejűleg döntenek, és a pártérdekek, valamint a nemzeti hovatartozás is rendkívüli jelentőséggel bír, mindkét szempontból igyekeznek egyensúlyt teremteni.

Macron nagyon jó helyzetben van, akár Barnier bizottsági elnöki posztját is kérheti a néppárti-szocialista koalíció jövőbeni támogatásáért cserébe, azonban azt sem lehet teljesen kizárni, hogy nevető harmadikként a szocialista csúcsjelölt, az immáron a radikális baloldali görög miniszterelnök, Alekszisz Ciprasz által is támogatott Frans Timmermans lesz a befutó, vagy akár a liberálisoktól Margrethe Vestager.

Mi lesz a Fidesz sorsa? Megy, marad, vagy mennie kell az EPP-ből?

- Európai szinten a Fidesz elvesztette a választást. Orbán elképzelése az volt, hogy a Néppárt annyira meggyengül, a szélsőjobb pedig annyira megerősödik, hogy előbbinek érdeke lesz bent tartani pusztán a mandátumelőny biztosítása végett egy radikálisabb Fideszt is. A számok nem így alakultak, így most úgy tűnik, visszaüt a konfrontatív politika.

Hiába szerzett 13 mandátumot, hiába van közvetlen néppárti szövetségeseivel együtt 17 képviselői helye a Fidesznek, a Néppárt nélküle is simán, mintegy 20 mandátumnyi különbséggel vezeti a pártversenyt. Ha Macron valóban azt a feltételt szabja a koalícióért, az EP-többség megteremtéséért cserébe, hogy a Néppárt zárja ki soraiból a Fideszt, akkor ennek minden bizonnyal eleget fog tenni annak vezetése. A jövő szempontjából lényegtelen is, hogy a Fidesz – megneszelve a tárgyaló felek szándékát – önként távozik vagy pedig kizárják.

Milyen következményei lehetnek annak, ha a Fidesz a Néppárton kívül folytatja?

- A magyar kormánypárt távozása a Fidesz további radikalizálódását hozhatja, valamint hatással lehet a német-magyar gazdasági kapcsolatokra, hiszen a Néppárt fő ereje a német kormánykoalíció nagyobb pártja, a CDU-CSU-szövetség.

Eddig – talán a néppárti tagság fenntartásáért is cserébe – az Orbán-kormány a multinacionális nagyvállalatok (például a német autóipari befektetők) számára kedvező politikát folytatott: rekordalacsonyra szállította le a társasági adót, stratégiai partnerségeket kötött legtöbbjükkel, a magyarországi béreket pedig tudatosan alacsonyan tartotta, ezzel is kedvezve a külföldi tőkének.

Kérdés, hogy a jövőben fenntartja-e ezt a német multik számára tökéletes, ugyanakkor Magyarországot az EU perifériáján tartó politikáját, illetve, hogy a német befektetők a jövőben is végrehajtanak-e az előző években megszokottakhoz hasonló beruházásokat Magyarországon.