Fej-fej mellett a kormánypárt és az ellenzék
HIRDETÉSAz európai választások közeledtével egyre élesebb a küzdelem a szavazatokért Romániában. A felmérések szerint a 33 EP-mandátumból tízet-tízet a nagyobbik kormánypárt, a szociáldemokraták, illetve az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt hozhat el. Mögöttük még 4-5 pártnak lehet esélye képviselői helyet szerezni.
A bejutási küszöb alatt mérik viszont az RMDSZ-t egy friss közvélemény-kutatásban - mely szerint egyébként jelentősen megnőtt azon választók aránya, akik biztosra ígérik, hogy leadják szavazatukat az európai parlamenti választáson.
A felmérés készítői az EP-választás napjára kiírt korrupcióellenes népszavazással hozta összefüggésbe a látványos változást. A megkérdezettek 59 százaléka helyeselte, 23,8 százaléka helytelenítette azt, hogy Klaus Iohannis államfő népszavazást írt ki igazságügyi témákról az EP-választás napjára.
Ami a pártpreferenciákat illeti, most már az INSCOP is ellenzéki győzelmet jósol: a határozott opcióval rendelkezők 27,6 százaléka adná voksát az Európai Néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Pártra (PNL), miközben a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Pártra (PSD) a pártválasztók 25,5 százaléka voksolna.
A szintén ellenzéki, Dacian Ciolos volt kormányfő által létrehozott USR-PLUS pártszövetségre a megkérdezettek 16,5 százaléka, a kormánykoalíció kisebbik, liberális pártjára, az ALDE-ra 9,2 százalékuk voksolna.
Rajtuk kívül a PSD-ből kizárt Victor Ponta volt miniszterelnök által alapított Pro Romania pártnak jósolnak biztos EP-képviseletet, 9,1 százalékkal.
A háromszázalékos hibahatárral készült új INSCOP-felmérés most már csak 4,8 százalékos eredményt jósol az RMDSZ jelöltlistájának. A korábbi, március 5-13 időszakban megkérdezett romániai választók öt százaléka mondta azt, hogy a magyar érdekképviselet jelöltlistájára voksolna.
Romániában alapvetően azon múlik a magyar jelöltlista támogatottsága, hogy van-e eltérés a román és magyar választók részvételi aránya között. Mivel 2007-ben és 2009-ben is a magyarok választási hajlandósága és az EU-hoz fűzött reményei messze meghaladták az országos átlagot, az ország lakosságának 6,5 százalékát kitevő magyarság a leadott voksok csaknem 9 százalékával három képviselőt küldhetett az EP-be.
A legutóbbi, 2014-es EP-választáson a névjegyszékben szereplők 32,4 százaléka adta le voksát.
Marius Vintila, a Nemzeti Liberális párt alelnöke szerint háromféle szavazó van Romániában: „Az első kategória, akik európai problémákról szavaznak, biztosan több információval rendelkeznek és tudják, mire szavaznak. A másik kategória, akik a politikai pártok véleményére alapozzák a szavazatukat, és ezzel szeretnének jelezni, azt pedig bármilyen választáson lehet. A társadalom többi részét pedig a helyi problémák érdeklik, szerintem Európa gondjai távol állnak tőlük, és a választást sem érzik annyira magukénak, főleg azért, mert nincsenek tudatában azoknak a problémáknak, amiket az EU meg tud oldani számukra.”
Victor Negrescu szociáldemokrata képviselőjelöltje szerint a szavazók már nem várnak csodát az EU-tól: „Úgy vélem, a románok realisták lettek az EU-val kapcsolatban. Nagyon optimisták voltak, de most mérlegelik az előnyöket és a hátrányokat, és ez a realizmus fogja meghatározni azt az irányt, amelyet Románia vesz majd európai szinten, és emiatt nagyobb is lesz a választási részvétel.”
Romániában május 26-án rendezik az európai választást, az előrejelzések szerint 35 százalékos részvétel mellett.