A francia köztásasági elnök és a holland kormányfő vezetésével összesen nyolc uniós tagállam vezetői javasolnak bátor klímavédelmi akciótervet. Kellene rá az uniós költségvetés negyede.
Elszánt klímavédelmi akciótervet javasol megvitatásra nyolc uniós tagállam a romániai csúcsértekezletnek. Az Európai Unió vezetői Nagyszebenben ülnek össze csütörtökön, hogy Európa jövőjéről és az Európai Unió következő öt évéről tárgyaljanak.
HIRDETÉS_A közös nyilatkozat szerint a cél az volna, hogy legkésőbb 2050-re ne legyen semmiféle károsgáz-kibocsátás az Európai Unióban. Maga az ötlet egyébként nem új: tavaly novemberben állt elő ezzel az Európai Bizottság a két évvel ezelőtti párizsi klímamegállapodással összefüggésben. _
Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Mark Rutte holland kormányfő erre költené az uniós költségvetés negyedét. (A most érvényes büdzsé körülbelül 900 milliárd eurót biztosít ugyanerre 2014 és 2020 között.)
A siker érdekében a kezdeményezők több elképzelést is megfogalmaznak, köztük azt, hogy egységesíteni kellene az uniós energiapiacot. Azt is fontosnak tartják, hogy Brüsszel a következő költségvetési időszakban már ne támogasson semmi olyasmit, ami károsgáz-kibocsátással jár.
A felvázolt program jóval nagyobb vállalás, mint az eddigiek, amelyek szerint a tagállamoknak 20 százalékkal kell csökkenteniük 1990-ben mért károsgáz-kibocsátásukat 2020-ig, majd 40 százalékkal 2030-ig.
Jól látszik, hogy számos országnak ez is teljesíthetetlen követelmény, így aztán többen is ellenzik a további szigorítást mondván, hogy a terv nem számol a realitásokkal. Így van ezzel Németország is, amely iparát félti a gyors és lényegi változtatástól, illetve Lengyelország, ahol még a lakossági energiaellátás nagy részét is szénerőművek adják.
