rendkívüli hír

rendkívüli hír

"A fiatal Orbán, aki hitt az emberi jogokban, már nincs többé"

"A fiatal Orbán, aki hitt az emberi jogokban, már nincs többé"
Betűméret Aa Aa

Orbán Viktor két órára leült kávézni egy, a politikai nézeteit messze nem osztó emberrel. Bernard-Henri Lévy a tipikus francia közéleti értelmiségi, eredeti szakmája szerint filozófus, de dolgozott újságíróként, írt színdarabot, rendezett filmet, több francia elnöknek volt a tanácsadója. A vagyonát örökölte, megosztó figura, gyakori vád ellene, hogy inkább médiaszereplő, mint filozófus, ugyanakkor Franciaországban még mindig sokan adnak a véleményére.

Lévy rendkívül aggódik Európáért a populizmus előretörése miatt, ezért az Európai Parlamenti választásokra egy összetett projekttel készült. 22 európai fővárosban adja elő érvelő-vitatkozó monodrámáját, a projekt weboldalán pedig a stábja kérdésekre válaszol az Európai Unióval kapcsolatban. Az index.hu interjút készített Lévyvel, amelyben Lévy kifejtette számos aggályát Orbánnal szemben azzal, hogy harminc éve ismerte őt, és szívesen elbeszélgetne vele most egy kávé mellett. Orbán pedig meghívta Lévy-t egy kávéra, és két órát beszélgettek.

A magyar sajtónak az a része, amely nincs közvetlenül kormánypárti tulajdonban, 2010. óta nem kapott interjút a magyar miniszterelnöktől. Idén volt egy nemzetközi sajtótájékoztató, amelyeken médiumonként fel lehetett tenni egy-két kérdést, nőnapon pedig egy háttérbeszélgetésen fogadott Orbán néhány női tudósítót. Olyan kegyben, hogy érdemi párbeszédet folytasson a miniszterelnökkel, magyar újságíró, akit nem a kormány, a Fidesz vagy valamely ezekhez lojális médiacég alkalmaz, több mint tíz éve nem részesült. Így mivel feltételezhető volt, hogy Lévy legalábbis lényegi kérdéseket tett fel a miniszterelnöknek, a magyar sajtó független része megrohanta őt a válaszokért.

Lévy a darabját bemutató. de gyakorlatilag az Orbánnal folytatott beszélgetésről szóló sajtótájékoztatóra Konrád Györggyel érkezett, elmondva, hogy mivel Magyarországon csak őt ismerte, ezért hozzá fordult, hogy segítsen megszervezni az előadást. Lévy civil szervezetekkel is konzultált a találkozó előtt, amelyről azt mondta, hogy bár jobban megértette Orbánt, szinte semmiben nem értettek egyet.

Az egyik fő gondja Lévynek az volt, miért közeledik Orbán Oroszországhoz, mikor éppen az orosz érdekszférából való szabadulás volt az egyik fő célja fiatalon. Lévy szerint Orbán azzal válaszolt, hogy Magyarország kis ország, Oroszország közel van, ez adottság, amit nem lehet megváltoztatni. Lévy meggyőződött arról is, hogy Orbán valóban szorosabbra vonja a szálakat Oroszországgal, ezt ő maga is elismeri vagy legalábbis nem tagadja. Lévy azt mondta, úgy érezte, hogy Orbánnak személyes vagy a személyiségében rejlő okai is lehetnek arra, hogy Putyinhoz és Erdoganhoz közeledjen.

A másik fontos kérdéskör az illiberalizmus mibenléte, amiről Lévy azt mondta, hogy véleménye szerint ez nem csak egy frázis, hanem olyasmi, amiben a miniszterelnök komolyan hisz, és ami lehet akár egy erős, új politikai konstrukció is. Lévy azt fejtegette, hogy Orbán egy olyan szűkító demokráciafelfogást hirdet, amelyben "nincsenek emberi jogok", és amelyben az egyetlen jog a választójog. Azt kell megoldani, hogy a választás igazságos és fair legyen, kifejezze a népakaratot, utána viszont ne legyenek korlátok a népakaratot kifejező hatalom előtt.

Lévy azt mondta, úgy érzékelte, hogy a miniszterelnök nem opportunizmusból, hanem meggyőződésből lépett erre az útra. Hozzátette, hogy az a vibráló fiatal aktivista, akit ő harminc éve megismert, már nincs sehol.

"Tegnap óta azt hallgatom neves magyar újságíróktól, hogy ami nekem megadatott – két órán keresztül beszélgetni Orbán Viktorral –, arra ők az elmúlt tíz évben egyszer sem kaptak lehetőséget, sőt, nemhogy két órára, de még öt percre sem." mondta Lévy a beszélgetés végén. "Ezt nem tudtam, ennek nem mértem fel jól a jelentőségét. De ez nem normális. Ez egy normális demokráciában nem lehetséges."