A taposóaknák és a háborús robbanóanyag-maradványok két óránként egy áldozatot követelnek szerte a világon.
Az aknamentesítés érdekében tett erőfeszítések áttörést hozhatnak két angolai tartományban, Huambo és Malange térségében. A cél az összes földbe rejtett taposóakna és robbanószerkezet felderítése és hatástalanítása.
Az Angolai Aknamentesítési Bizottság (CNIDAH) együttműködési igazgatója, Adriano Goncalves szerint negyed éven belül komoly eredményeket érhetnek el: "Hamarosan kihirdethetjük, hogy Malange és Huambo tartományokban felszámoltunk valamennyi robbanószerkezetet az ismert aknamezőkön. Három hónap, és a feladatot teljesítjük."
A bejelentés pozitívan hat a gyalogsági aknák elleni küzdelem világnapján, ami egyben a béke napja is Angolában, emlékeztetve a 17 évvel ezelőtti véres háborúra. Az anyagi források megfogyatkozásával az aknamentesítés idővel lassult, de az utóbbi évek nemzetközi összefogásával sikerült eredményessé tenni az erőfeszítéseket.
"Folytatjuk a munkát, de korábban sokkal intenzívebben dolgozhattunk" - emlékszik az aknamentesítés kezdeteire Adriano Goncalves.
Az 1997-ben elfogadott Ottawai Egyezmény célkitűzése, hogy 2025-re teljesen aknamentes legyen a világ.
"Ha az egyezmény aláírói tartani akarják a céldátumot, akkor 300 millió dollárnyi forrásra van szükségünk az 1220 ismert aknamező megtisztításához" - teszi hozzá az Angolai Aknamentesítési Bizottság kooperációs igazgatója.
Csak a két angolai tartományban 60 és 90 ezer közé becsülik a taposóaknák áldozatainak számát. A felszámolásért küzdő civil szervezetek egyike, a Maginternational adatai szerint még manapság is minden hétre jut egy áldozat. Angolában 105 négyzetkilométernyi terület veszélyeztetett, ami nagyobb, mint Lisszabon városa.
A taposóaknák és egyéb háborús robbanóanyag-maradványok még ma is két óránként egy áldozatot követelnek szerte a világon.