Egy új kutatás arra figyelmeztet, hogy nemcsak pénzek illegális vándorlása, hanem előnyök törvényellenes elosztása is korrupció. A Transparency International Magyarország és a Női Érdek közös projektje a bántalmazott nők ügyének hatósági kezelését és a szülészeti hálapénzt vizsgálta.
A társadalmi nemek és a korrupció összefüggéseit vizsgálta a Transparency International Magyarország Alapítvány és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség. Közös kutatásuk a nők elleni erőszak hatósági kezelésére és a szülészeti hálapénz kérdésére koncentrált. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az egyéni korrupció, amilyen a hálapénz is, állami szintűvé válik az által, hogy az állam tolerálja.
HIRDETÉSLigeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azt magyarázta, hogy a hálapénz olyan káros, súlyos korrupciós jelenség, amit csak rendszerszintű megközelítésben lehet visszaszorítani. "Rendezni kell az orvosi béreket, rendezni kell a várólistákat, rendezni kell az orvoshoz jutás helyzetét, és ebben a hosszú sorozatban csak a legeslegutolsó elem lehet az, hogy a hálapénzt nyújtó vagy az azt elfogadó személyt bíróság elé állítják."
A két szervezet közös kutatásának megállapításai egybevágnak a nemzetközi elemzések eredményeivel, melyek szerint a kelet-közép-európai régióban rendszerszintű a korrupció, ami nem feltétlenül törvényellenes pénzmozgásokat jelent, hanem az előnyök elosztásának nem legális rendszerében ölt testet sokszor a bántalmazott nők esetében is.
Juhász Borbála, a "Női Érdek" elnöke úgy látja, hogy a bántalmazott nők az állami mechanizmusokat bénító korrupció csapdájában vergődnek. Pont azok az intézmények nem védik meg őket, amelyek arra lennének hivatottak, hogy védelmet nyújtsanak számukra, legyen szó az emberkereskedelem áldozatairól, akiket kimenekítettek, és szeretnének új életet kezdeni, vagy a családon belül bántalmazott nőkről, akik elhagynák bántalmazó partnerüket, és szeretnének békében élni a gyermekeikkel.
Korábbi világbanki kutatások szerint a nők szerepvállalása visszaszorítja a korrupciót a politikai és a gazdasági életben is. Ez a kutatók szerint nagyrészt annak tudható be, hogy esetükben nagyobb a visszatartó erő: a nőket sokkal szigorúbban ítéli meg a társadalom, ha ilyesmibe keverednek. A Transparency International nemzetközi adataiban tetten érhető ez az összefüggés, amikor például a parlamenti képviselők megoszlását nézzük. Svédországban, Finnországban a törvényhozás közel felét női képviselők adják, és a korrupciót vizsgáló felmérések szerint ezekben az országokban alig mérhető a korrupció. De a szabály mégsem általánosítható. Magyarországon a parlamenti képviselők 12 százaléka nő, a kormánypárti frakcióban ez az arány mindössze 8 százalék, és valóban elég rosszul állunk a korrupcióval nemzetközi viszonylatban. Ugyanakkor ott van például Bulgária, ahol majdnem kétszer ennyi a női képviselő, még sokkal rosszabbak a korrupciós mutatók.