Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.

rendkívüli hír

rendkívüli hír

Élesztő: az új környezetbarát csodaszer?

Élesztő: az új környezetbarát csodaszer?
Betűméret Aa Aa

Élesztő: több mint hétezer éve használják az emberek kenyérsütéshez, italok erjesztéséhez és ételek fermentálásához. Mi lenne, ha újabb kihívás elé állítanánk régi jó ismerősünket - a kőolajszármazékok helyettesítésére a gyógyszerekben, kozmetikumokban, műanyagokban és az üzemanyagban? Ennek járt utána a Futuris.

A CHASSY elnevezésű európai projektben dolgozó kutatók erre keresik a megoldást. A tudósok tudják, hogy az élesztősejtek úgymond mini-gyárakként működhetnek, és a cukorból értékes vegyianyagokat állítanak elő. Ez nem elegendő ahhoz, hogy ipari méretben életképes legyen - így a kutatók ezen akarnak változtatni a géntechnológia segítségével.

- Ahhoz, hogy ezek az élesztők hatékonyabb sejtgyárakká váljanak, a metabolizmusukat újra kell tervezni. Meg kell terveznünk, hogyan alakítsuk a cukrot termékekké, hogy csaknem minden cukormolekula, amely bekerül az élesztősejtbe, átalakuljon valamilyen termékké - magyarázta Jack Pronk, kutató, delfti műszaki egyetem.

Az újraprogramozott élesztők újrahasznosíthatják a mezőgazdasági terményeket és a hulladékokat biomolekulákká, amelyek ezután a műanyag, kozmetikai és egyéb fogyasztási cikkek különböző összetevőinek építőkövei lehetnek. Ez azt jelenti, hogy a kőolajszármazékokat fenntartható biológiai anyagokkal tudjuk helyettesíteni.

A delfti egyetem kutatója, Jean-Marc Daran elmondta, hogy a projektben növényekből származó géneket használnak ahhoz, hogy képesek legyenek olyan metabolitot előállítani, amilyet az olyan növények termelnek mint például a narancs. Naringenint állítunk elő, amely egy olyan molekula, amelyet például a citrom, a grapefruit és a narancs termel - magyarázta.

Az élesztő átprogramozásához a delfti műszaki egyetem kutatói a jól ismert szerkesztési folyamatot használják (CRISPR). Növényekből vagy baktériumokból származó géneket tesznek az élesztőbe, megváltoztatják a sejtgyárak működését - és még a szagukat is.

- A DNS-t szerkesztettük, és egyebek közt hozzáadtunk egy növényből származó gént. Ennek köszönhetően ennek most olyan az illata, mint a rózsának - mutatta az egyetem kutatója, Jasmijn Hassing. - A labornak így jobb a szaga, de inkább az ipari alkalmazásokat vizsgáljuk, így illatanyagként vagy aromakomponensként használhatjuk ezt - főként a kozmetikai iparban, parfümökben, szempillaspirálban vagy rúzsokban - ezekben mind van ilyen adalékanyag.

A tudósok az eredményeket olyan európai vállalatoknak mutatják be, amik piacra dobhatják őket. Ez azt jelenti, hogy az élesztőtörzseknek elég erősnek kell lenniük ahhoz, hogy túléljék, és értékes vegyületeket állítsanak elő belőlük, nemcsak a laborban, hanem ipari méretekben is.

John Morrissey, a CHASSY project koordinátora bizakodóan nyilatkozott: "Ha működő törzseink lesznek ebben a szakaszban, amik elegendő mennyiségű vegyianyagot állítanak elő olyan körülmények között, amelyek utánozzák az ipari körülményeket, akkor átadjuk a technológiát az érdeklődő partnereknek. És azután az olyan partnerek, akiknek van nagy erjesztőjük, tesztelhetik pilot projektekben és nagyobb léptékben, hogy kereskedelmi folyamattá fejlesszék".

Ez a biomódszer felgyorsíthatja új fogyasztói termékek fejlesztését: olyan újításokat, amelyek piacra kerülése normál esetben 10-20 évig tartana, azonban most már csak néhány évig.

- Az általunk végzett kutatás fontos a biotechnológiai cégek széles körének - például a bioműanyagok vagy más nagy mennyiségű termékek előállításához. De a start-upoknak is, amelyek új termékeket kívánnak fejleszteni, és lényegében a semmiből indulnak, és olyan nagyon magas hozzáadott értékű vegyületeket szeretnének előállítani, amik gyógyszerként, élelmiszer-összetevőként vagy aroma alapként használhatók - tette hozzá Jack Pronk.

Lehet, hogy a fogyasztók nem veszik észre a különbséget, de a bioalapú termékek környezeti előnyei nyilvánvalóak: kevesebb kőolajszármazékkal a hétköznapi termékeink fenntarthatóbban előállíthatók, és könnyebb az újrahasznosításuk is.