Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Japán kutatók a kolumbiai rizsföldeken

Japán kutatók a kolumbiai rizsföldeken
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Hogyan képesek a kolumbiai rizstermesztők a klímaváltozás ellenére növelni a hatékonyságot? Japán kutatókkal együttműködve adaptálnak új technológiát helyi szakemberek. Számítógépes alkalmazások és az internet segítségével alakítják naprakészen az agrártechnológiát.

Kolumbiába látogatunk, hogy mindezt a gyakorlatban is megnézzük. Ahogy a világ számos országában, a dél-amerikai Kolumbiában is érezni a klímaváltozás hatásait. A víz hiánya az élelmiszerbiztonságot is veszélyezteti.

A fővárosból, Bogotából a saldañai kutatóközpontba utaztunk. A rizsföldeken a gazdálkodóknak a túl csapadékos nedves évszak és az aszályos nyarak hosszabbodása okoz gondot. 

A két ország évszázados jó kapcsolata az alapja a jelenleg zajló japán-kolumbiai projektnek, amiben a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (JICA) koordinál. 

Nelson Amézquita, kutató: „Olyan fajtákat hozunk létre, amik genetikailag jobban tűrik a szélsőséges körülményeket, gondolva arra, hogy a jövőben kevesebb vízzel gazdálkodhatnak a növénytermesztők Kolumbiában.”

A központot a Kolumbiai Rizstermesztő Szövetsége (FEDEARROZ) működteti. A japán PS Solutions cég érzékelési technológiáját használják, az adatokat interneten továbbítják. 

Nelson Amézquita, kutató: „Az érzékelők egy részét a talaj felszínén helyeztük el, további érzékelők kerültek a földbe, 10 centiméteres mélységbe. A nedvességtartalom és a hőmérséklet változásának valós idejű ismerete segít, hogy hatékonyabb döntéseket hozzunk. Ezért szükségesek az érzékelők és az azonnali adattovábbítás lehetősége.”

Egy online applikáció segítségével a kutató egy gazdálkodóval és annak három fiával tart kapcsolatot.

Ruth Blanca Perdomo, gazdálkodó: „Kevesebb vizet használunk, amióta elkezdődött az együttműködés. Érezhető az éghajlati melegedés, a hőmérséklet és a talaj is forróbb, ezért van szükség olyan rizsfajták kifejlesztésére, amik eltűrik ezt a környezetet.”

Ibagué a gazdaságok egyike, ahol a saldañai magokat elültetik. Egy japán agrármérnök már egy évtizede él Kolumbiában, ő segíti a projektet a terepen. A szakemberre a helyiek a mai idők modern gazdálkodójaként tekintenek.

Szatosi Ogava, agrármérnök: „Az új fejlesztésű rizs 5 százalékkal termékenyebb. 20 százalékkal kevesebb vizet használtunk.”

A szélsőséges időjárás miatt gyakran kell módosítani a terven, így a palántázás idején. A magok elültetésekor is ellenőrzik a nedvességtartalmat.

Kolumbia kutatási-fejlesztési modell. A helyi gazdálkodók jó partnerek, érdeklődnek az új technológia iránt. 

Ogava szerint a japán érzékelőrendszer üzemeltetése gazdaságonként 9 ezer euróba kerül, de a terméshozam behozza a költséget.

A jövőben a kolumbiai földek további gazdálkodóival oszthatók meg a rendszer adatai.

Ogava szorosan együttműködik egy gazdálkodóval, Nicolas Lasernával, aki társkutatóként segíti évek óta a projektet. 

Nicolás Laserna: „A japán támogatás nagyon fontos a kolumbiai termelők számára. A japán szakemberek számos olyan elképzeléssel ismertették meg az ittenieket, ami új volt Kolumbiában. Megmutatták, hogy lehet kevesebb vizet hatékonyabban használni, segítettek az eszközök telepítésében.”

A tét az ország élelmiszerbiztonsága a jövőben. Az új agrártechnológia további élelmiszerek termesztését segítheti. 

A közös technológia fejlesztés a nagyobb hozamok elérésével fokozhatja az exportot, így nem csak Kolumbia élelmiszerbiztonságát segíti.