Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

EP-választás 2019: minden, amit tudnia kell arról, hogy működik a voksolás

EP-választás 2019: minden, amit tudnia kell arról, hogy működik a voksolás
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Az elmúlt négy évtizedben folyamatosan csökkent az Európai Parlamenti választásokon résztvevők száma. Ennek a csökkenő részvételnek számos oka van, de az egyik legtöbbet emlegetett nem más, mint hogy a választók számára túlságosan összetett az uniós intézményrendszer, nem értik, hogy leadott voksuk mennyiben befolyásolja annak működését, vagy hogy mi is történik egyáltalán Brüsszelben.

Hogy segítsünk még a májusi EP-választások előtt eloszlatni a homályt, készítettünk egy videós kisokost, melyet a fenti ablakban nézhet meg.

Miről szól a választás?

Az Európai Unióban élő polgárok május végén 705 Európai Parlamenti képviselőt választanak meg, akik a következő öt évben az Európai Parlamentben fognak dolgozni.

Mikor lesz a szavazás?

Az Európai Parlamenti választásokat május 23 és 26 között tartják - Magyarországon ez a május 26-ai vasárnapot jelenti.

EZT OLVASTA? A magyaroknak is levelet írt Macron, hogy szavazásra bírja őket az EP-választáson

Hogy befolyásolja a választás kimenetelét a brexit?

Elsősorban az EP-képviselők létszámát befolyásolja a brit kilépés, melyet az eddigi 751-ről 705-re csökkentettek. Nagy-Britannia ugyanis a brexit után nem rendelkezik parlamenti helyekkel az EP-ben. A kilépés legnagyobb nyertesei eközben Franciaország és Spanyolország lesznek, mivel mindkét állam 5 extra képviselőt küldhet az EP-be.

Ez a helyzet változhat, ha az Egyesült Királyság él azzal a jogával, hogy legalább három hónapos hosszabbítást kér a brexit előtt, és így még részt vehet a választásokon. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a britek július 2-a után is az unióban kívánnak maradni, akkor képviselőket kell választaniuk.

A képviselők országonkénti eloszlását - mely arányos az unión belül a lakosságuk alapján betöltött súlyukkal - alábbi képünkön látja. Németország, mely az EU legnépesebb tagországa, 96 kéviselőt küldhet, míg az aprócska Málta a maga 475 ezres lakosságával csak hatot.

Hogy választják az EP-képviselőket?

Országonként eltérő a választási rendszer, de az mindegyikben közös, hogy arányosságra törekszik, vagyis a megválasztott pártok a rájuk leadott szavazatok arányában küldhetnek képviselőket az EP-be. Míg Olaszországban az EP-képviselők egyes régiókat képviselnek, Németországban - és Magyarországon - az egész országot.

Zárt listás szavazás: egyes országokban (köztük Magyarországon is) pártlistára szavaznak az emberek, a pártok pedig előre közzéteszik, kiket küldenek majd az EP-be a rájuk leadott szavazatok arányában. Amely arányban az adott párt részesült az összes leadott szavazaból, olyan arányban küldhet a listáján szereplő jelöltek közül képviselőket. A minimum bekerülési küszöb egy párt esetében 5 százalék, a jelölteket pedig a listán szereplő sorrendben küldik az EP-be.

Nyílt listás szavazás: más országokban a rendszer nyitottabb, mint a fenti, mivel a szavazó pártot és kedvenc jelöltet választ. Ez lehetővé teszi, hogy a párt listáján szereplő jelöltek sorrendjét a szavazók határozzák meg, vagyis befolyásolhatják, kit küldjenek első, második vagy harmadik helyen az EP-be.

Egyszeri, átruházható szavazat: ebben a rendszerben elektorok választják ki, hány képviselőt és milyen sorrendben küldenének az EP-be. A leadott szavazatok döntik el, hogy az adott jelölt megugorja-e azt a küszöböt, ami felett választásra bocsájtható, vagy nem. Ha egy, a küszöbön átjutó jelölt elég szavazatot kap, minden, az ő körzetében más jelöltre leadott szavazat semmisnek számít.

Jó hogy megválasztjuk, de mit csinál egy képviselő az EP-ben?

A májusban megválasztott képviselők 2019-2024-ig kapnak mandátumot, mely alatt idejüket a brüsszeli és strasbourg-i irodáik között osztják majd meg.

Bár a képviselők országokat vagy régiókat képviselnek az EP-ben, ennek ellenére mégsem területi, hanem ideológiai alapon ülnek egymás mellett. A különböző pártcsaládok között található jobbközép, szocialista, zöld, konzervatív de euroszkeptikus is.

Ők szavazzák meg az uniós törvényeket és fogadják el az uniós költségvetést az Európai Tanáccsal - ez utóbbi az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömöríti.

Ők választják meg az Európai Bizottságnak, az unió végrehajtó testületének fejét is - vagyis a legnagyobb parlamenti pártnak van a legnagyobb beleszólása abba, ki legyen a jelenlegi bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker utódja. Ez a legnagyobb frakció legutóbb a Néppárt volt, akik a néppárti jelöltet, Junckert ültették a bizottsági elnök székébe.

A bizottság elnökének választásába az Európai Tanács is beleszól - az EP-választás eredményének fényében a legnagyobb frakció jelöltjéről szavaznak, és ha ők elfogadják a jelöltet, annak ezután az EP-képviselők többségét is maga mögé kell állítania. Csak ezután válhat a Bizottság fejévé.

Mi árnyékolhatja be a szavazást?

Elsősorban a növekvő, unió-ellenes és populista pártok, melyek ha bekerülnek a parlamentbe a választásokon, erősebb euroszkeptikus hangot ütnek meg majd. Ez lelassíthatja a törvényhozás folyamatát, és a jelenleginél sokkal nehezebbé teheti a döntéshozatalt a megszavazandó kérdésekben.

EZT OLVASTA? Joseph Daul: a populisták "nem szolgálnak megoldásokkal"

Másodsorban felvetődik a legitimáció kérdése, mivel az uniós választási részvétel 1979 óta folyamatos lejtmenetben van - négy évtized alatt 62 százalékról 42-re csökkent a voksolók aránya, még annak ellenére is, hogy néhány uniós tagállamban - Bulgáriában, Görögországban és Belgiumban - a szavazás kötelező, és pénzbüntetéssel sújtják azokat, akik nem szavaznak.