A svájciak olyan etikus hakkereket keresnek, akik segítenek nekik kiszíűrni a hibákat e-szavazórendszerükben.
HIRDETÉS44 ezer eurót, vagyis 42 millió forintot ad a svájci kormány azoknak, akiknek sikerül meghackelnie, vagy sebezhető pontot találnia elektronikus választási rendszerükben.
Az etikus hackereknek négy hetük van rá, hogy egy imitált népszavazás keretében hibát találjanak a rendszerben, és megpróbálják befolyásolni a választás eredményét. A "tesztperiódus" február 24-én kezdődik, de már most lehet csatlakozni az oldalhoz.
A svájci posta, mely a kezdeményezés egyik lebonyolítója, összesen 150 ezer svájci frankot fizet mindenkinek, akinek sikerül teljesen feltörni a rendszert. A szavazatok kimutathatatlan manipulációját lehetővé tévő hibák felfedőinek 30-50 ezer frankot (8-14 millió forintot) fizetnek, de még az is 20 ezer frankot, azaz 5,5 millió forintot kaphat, aki úgy módosítja a rendszert, hogy az később kimutatható marad.
Akinek „csak" behatolnia sikerül a szerverekre és ezáltal személyes információkhoz jut hozzá, de a szavazatok módosítását nem tudja elérni, az 280 ezer forintnyi pénzre tehet szert, de még az is kap 28 ezer forintot, aki olyasmit szúr ki, ami ugyan nem veszélyes, de nem igazodik az iparági elvárásokhoz.
Az elektronikus szavazást, vagyis az interneten leadott szavazatot 2004 óta a 26 svájci kantonból 15-ben vezették be, de csak három kanton használja rendszeresen. Ezt akarják most kibővíteni az össze kantonra, a Szövetségi Bíróság 2017-ben azonban úgy döntött, ez a módszer nem szoríthatja ki a levélszavazást vagy a hagyományos szavazást a vele járó biztonsági kockázatok miatt. A mostani extra ellenőrzéstől azt is várják, hogy sikerül ezen változtatni.
Franciaországban 2017-ben úgy döntöttek, mégsem engedik a külföldön élő franciáknak, hogy elektronikus úton szavazzanak, mivel a Nemzeti Kiberbiztonsági Ügynökség "Kimagaslóan kockázatosnak" nyilvánította ezt az opciót - esetleges kibertámadásoktól tartva.
Néhány ország - India és Kanada például - ettől függetlenül engedi, hogy lakosai e-szavazzanak, főleg helyi szintü ügyekben, de általában korlátozva a hozzáférést, például úgy, hogy nem az összes régióban érhető el az e-szavazás. Az amerikai egyesült államok kb fele is engedélyezi az e-szavazást lakosainak.
Európában Észtország volt az első, mely nemzeti választásokon is engedélyezte az e-rendszer használatát, még 2005-ben, és azóta is használják a rendszert - a 2017-es parlamenti választásokon a szavazók kb harmada adta le így szavazatát.