Csütörtökön vége lehet egy évtizedes vitának.
Már csak egyetlen lépés, az athéni parlament jóváhagyása hiányzik ahhoz, hogy megoldódjon a több évtizede húzódó görög–macedón névvita, ám ha ez megtörténik, azzal könnyen megváltozhatnak a görög belpolitikai erőviszonyok. Az úgynevezett Preszpa-egyezmény miatt Alekszisz Ciprasz kormányát egy koalíciós partnere már elhagyta, és bár a miniszterelnök a múlt héten túlélt egy bizalmi szavazást, a görög társadalom továbbra is megosztott a kérdésben.
Stabilitás jöhet
„Az egyezménnyel Görögországnak nem kell többet a vitára pazarolnia a diplomáciai erőforrásait, stabilitás lesz az északi régióban, a Balkánt pedig török, orosz és muszlim befolyás is védi majd” – vélekedik Nikosz Felekisz, a Proto Thema újságírója.
Az ellenoldal szerint sérülnek a görög érdekek azzal, hogy az északi szomszédnak az egyezmény értelmében Észak-Macedónia lesz az új neve. Vasárnap tízezrek tüntettek ez ellen Athénban.
Mi a nemzetiség?
„Az ellenzők szerint a macedón kifejezés nemzetiségre utal. A kérdés tehát egyszerű: mit jelent valójában a nemzetiség. Egy törvényi kapcsolat az egyén és az állam között, a nemzetiségüket tehát az államuk nevéből kéne származtatni, vagyis észak-macedónoknak kéne őket nevezni” – vallja Sztavrosz Ligerosz, az SLpress.gr munkatársa.
A macedón NATO- és EU tagsághoz elengedhetetlen Preszpa-egyezményt a görög parlament csütörtökön ratifikálhatja, Ciprasz kormányfő megállapodása pedig várhatóan megkapja a szükséges többséget.