Az Azovi-tengeren fogságba esett ukrán tengerészeket bíróság elé állították Oroszországban azzal a váddal, hogy megsértették az orosz felségvizeket. A NATO-főtitkár személyesen tiltakozott az orosz haditengerészet, majd az igazságszolgáltatás akciója ellen.
Bíróság elé állították Oroszországban azt a 24 tengerészt, akiknek a hajóit az Azovi-tengeren ejtette fogságba az orosz haditengerészet azzal, hogy megsértették az orosz felségvizeket.
HIRDETÉSEzt az orosz sajtó jelentette egyikük ügyvédjére hivatkozva.
A kelet-ukrajnai háború legutóbbi incidensére a nemzetközi diplomáciának is megvolt a válasza. Az amerikai elnök például emiatt mondta le a G20-csúcs idejére tervezett tárgyalását az orosz államfővel.
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg felszólította Moszkvát, hogy engedje szabadon az ukrán tengerészeket és hajóikat, továbbá tegye elérhetővé az ukrán kikötőket az Azovi-tengeren. Az ukrán haditengerészetnek, és a civileknek is joguk van hajózni a Kercsi-szorosban és az Azovi-tengeren is - mondta.
Kijev megerősítette a kikötőváros, Mariupol védelmét. Az ukrán elnök, Petro Porosenko arra figyelmeztetett, hogy az orosz vezetés szárazföldi folyosót akar vágni a Krím-félsziget és Oroszország között.
A Kreml szóvivője, Dimitrij Peskov szerint ez abszurd feltételezés, és csak arra jó Kijevnek, hogy feszültséget szítson. Arra számítanak, hogy ilyesmiből egyre több lesz, ahogyan közeledik az elnökválasztás Ukrajnában. Oroszország sosem szállt meg semmit, és nem épített sehol semmiféle folyosót.