A kilogramm ezek után is kilogramm lesz, de a tömeg mértékegységének etalonja már nem a féltve őrzött platina-irídium tömb lesz, hanem a kvantummechanika egyik állandója a Planck konstans.
Szigorú biztonsági intézkedések mellett őrzik a tömeg mértékegységének etalonját, a platina-irídium 1 kilogrammost egy Párizshoz közeli laborban. Ha valamilyen okból, de megsemmisülne, nagyon nehezen lehetne pótolni.
Ez az egyik magyarázat arra, hogy miért kell más módon meghatározni a tömeg mértékegységét, ami ezentúl a Planck konstans lesz.
A kvantummechanikában használt egyetemes állandó sokkal alkalmasabb arra, hogy belőle vezessék le a tömeg mértékegységét - mondja a téma egyik szakértője Marco Pisani. A modern biokémiában, vegyiparban egyre kisebb tömegű anyagok mérésére van szükség és a Planck állandó alkalmasabb arra, hogy alkalmazásával precízebb méréseket végezzenek.
A tömeg mértékegységéhez hasonlóan a távolság mértékegységének etalonját is új módszerrel fogják meghatározni.
Az etalon 1 métert eddig az egyenlítő és az északi-sark közötti távolság egy milliomod részeként határozták meg, amit a jövőben a fény vákumban megtett útjának mérése alapján fognak definiálni. Így a jövőben sokkal pontosabban meg lehet majd azt is mondani, hogy például a Földtől hány milliméterre van a Hold - mondja a szakértő.
A precizitás igénye a tudományos kutatások fejlődésével jelentkezett, vagyis régóta téma tudományos körökben. Az SI-rendszer hét egysége közül négyet definiálnak most újra: a kilogrammot, a mol-t, a kelvint és az ampert.