"Én ott voltam. Láttam a testvérem, a sógorom és két gyermekük deportálását"
80 év telt el a kristályéjszaka óta, de Olaszországban a zsidó közösség tagjai még mindig élénken emlékeznek egy öt évvel későbbi "fekete péntekre". Miután a németek megszállták Rómát, 1943. október 16-án a Gestapo több mint ezer zsidó embert gyűjtött össze a római gettóba, és megkezdődött a zsidók Auschwitz-ba deportálása.
Mindössze 16-an tértek vissza. Az utolsó túlélő 2018-ban halt meg 92 évesen.
"Én ott voltam. Láttam a testvérem, a sógorom és két gyermekük deportálását" -mondta a 85 éves Enrico Di Veroli. A kérdésre, hogy ismételheti-e magát a történelem, azt feleli, hogy már létezik Izrael állam, ami védelmet nyújthat.
Giuseppe Caló 72 éves. Felháborítja a felvetés, hogy most mások érzik magukat fenyegetve, mint a bevándorlók vagy a romák: "Ne keverjük a zsidóságot a cigányokkal vagy bárkikkel, minket ne azonosítsanak másokkal!"
A római zsidó közösség nagyon aktívan gyűjti össze a tényeket a holokausztról, filmekkel, könyvekkel konferenciákkal emlékezik, hogy ne merülhessenek feledésbe a történtek.
A Rómában élő zsidók rendezvényfelelőse Claudio Procaccia. Őt is a napi politikai életben erősödő rasszizmus és kirekesztés kockázatáról kérdezte az Euronews: "A kockázat valós, az emberi lét velejárója. Különösen az értékek válságának időszakaiban, amik gazdasági krízisből erednek rendszerint."
Ruth Dureghello, a római zsidó közösség vezetője. Szerinte csak az ellenségkép változik: "Mindig más a bűnbak. Mindig azok válnak a gyűlölet áldozataivá, akik különböznek. Ezt kell megérteni, hogy az ellenség lehet bárki. Cigány, meleg vagy fogyatékos, ahogy ez már történt. A különbség már önmagában ok, hogy valakiket üldözzenek."