A szombati, zsinagógában történt lövöldözés egyik túlélője annak köszönheti az életét, hogy négy perccel elkésett a szertartásról.
HIRDETÉSA szombati Pittsburgh-i zsinagógában történt lövöldözés egyik túlélője annak köszönheti az életét, hogy négy perccel elkésett a szertartásról.
A magyar származású Judah Samet másodszor halt meg kis híján amiatt, hogy zsidó - így számolt be a férfi történetéről a The Washington Post.
A férfi háromnegyed tíz után négy vagy öt perccel érkezett az Élet Fája zsinagógához. Mikor a parkolóba érkezett, egy fekete ruhába öltözött férfi szólt neki, hogy óvatosan tolasson ki. "Azt mondta, hogy lövöldözés van a zsinagógában" - emlékezett vissza a lapnak Samet. Ekkor látott meg egy rendőrt, aki a kocsija mögül tüzelt. Meg akartam nézni, hogy ki lövöldözik, mondta a férfi, aki ezután meg is látta a fegyverest, aki miután tűzpárbajba keveredett a rendőrökkel, még visszament a zsinagógába. Samet hozzátette, hogy két tűz között volt, és szerencséje volt, hogy nem találták el.
Utána hazament, és a Fox Newson nézte a híreket a lövöldözésről. Eléggé különleges vagyok, republikánus zsidó - mondta Samet, aki azt is elmesélte, hogy a megadott számon felhívta a nyomozó hatóságokat, hogy leírást adjon a gyanúsítottról.
A férfi elmondta, hogy aggódott a növekvő antiszemitizmus miatt, annak ellenére, hogy ő személyesen szinte soha nem találkozott előítélettel. Azt a felvetést viszont elutasítja, hogy Trump részben felelős lenne az antiszemita erőszakra uszításban.
Debrecenből a koncentrációs táboron át Pittsburgh-be
Samet nyolcvan évvel ezelőtt született Debrecenben. Hat éves volt, mikor családjával együtt vonatra tették Auschwitz felé. Szlovák ellenállók blokkolták az útjukat, végül Ausztriába, majd a bergen-belseni koncentrációs táborba kerültek, ahol Anne Frank is volt. Tíz hónapot töltöttek ott, a fiú ott lett hétéves. A táborban körülbelül ötvenezer ember halt meg.
A háború végefelé körülbelül kétezerötszáz emberrel vonatra tették őket, az úticél a theresienstadti koncentrációs tábor lett volna, azonban az amerikai katonák kimentették őket. Ezután Franciaországba, majd Izraelbe vitte az élet, onnan ment a tengerentúlra, Kanadába, majd beleszeretett egy pittsburgh-i tanárnőbe, így került az amerikai városba, és telepedett le ott.
Az Élet Fája egyik vezetője volt Samet, több évtizeden át a kórusnak is a tagja volt. A lövöldözés mind a tizenegy halálos áldozatát ismerte.
Halálra is ítélhetik a neonáci ámokfutót
A 46 éves Robert Bowers szombaton reggel kezdett lövöldözni az Élet Fája zsinagógában, ahol éppen szertartás zajlott. A kiérkező rendőrökre is rálőtt, közülük is többet megsebesített, majd megadta magát a rátörő kommandósoknak, miután ő maga is sebeket szerzett.
Sajtóhírek szerint a férfi korábban többször is tett antiszemita nyilatkozatokat, és a zsinagógában azt kiabálta, hogy "minden zsidónak meg kell halnia".
A támadás a leghalálosabb volt az amerikai zsidóság történetében.