rendkívüli hír

rendkívüli hír

Plasztikkörkép: bizakodni vagy rettegni?

Éppen ezt olvassa:

Plasztikkörkép: bizakodni vagy rettegni?

Plasztikkörkép: bizakodni vagy rettegni?
Betűméret Aa Aa

Plasztikhulladékból üzemanyagot...?

Nincs is olyan messze mint elsőre gondolnánk. A műanyagok elsősorban szénből és hidrogénből állnak, hasonló energiatartalommal bírnak, mint a hagyományos tüzelőanyagok, például a dízel.

A műanyagok a legértékesebb hulladékok közé tartoznak – ezzel csak nagyon kevesen vannak tisztában. Pedig igenis lehetséges, hogy a műanyagokból közvetlenül hasznos energiát és ipari vegyületeket nyerjenek. Az eljárás neve: "hideg plazma pirolízis". Lényege, hogy a plasztikhulladékból hidrogén, metán és etilén legyen. Mind a hidrogén, mind a metán tiszta üzemanyagként használható, és csak minimális mennyiségű káros vegyületet - például kormot, égetett szénhidrogéneket, szén-dioxidot – eredményez.

A dolgok jelen állása szerint az Egyesült Államokban a műanyag szemét 40, az Európai Unióban 31 százaléka kerül hulladéklerakókba. A plasztikhulladék a települési szilárd hulladék 10-13% -át teszi ki. Ez a veszteség óriási kárt okoz az óceánokban és más ökoszisztémákban.

A Swansea Egyetem szakemberei közben már olyan módszer kidolgozásán munkálkodnak, amely a műanyaghulladékból készítene üzemanyagot a hirogénmeghajtású járműveknek. Lényege, hogy fényelnyelő anyagot tesznek a műanyaghoz, majd az oldatot napfénynek teszik ki. A lúgos kémiai folyamat végén hidrogén keletkezik. A folyamat hosszú távon kevesebb költséggel jár, mint a jelenlegi újrahasznosítás, emellett még az üzemanyagot is olcsóbbá teheti a hidrogénmeghajtású járművek számára. A technológia további előnye, hogy különböző műanyagtípusoknál használható, és a műanyagba keveredő szemét sem zavarja.

Na de hogyan hasznosítható újra?

Egy nemrég készült tanulmány a hideg plazma pirolízis hatékonyságát foglalta össze: az egyesült királyságbeli Newcastle lerakóiból összeszedett műanyag zacskók, tejespalackok felhasználásával végeztek teszteket. Megdöbbentő eredmény született: a hagyományos pirolízis során kinyert etilén ötvenötszörösét sikerült kinyerniük (HDPE, azaz nagy sűrűségű polietilén, melyet műanyag palackok és csövek előállításához használnak) belőlük.

A plazmatechnológiákat már régebb óta alkalmazzák veszélyes hulladék kezelésére, de mivel a folyamat 3 000 ° C-ot meghaladó magas hőmérsékleten zajlik, így komplex és energiaigényes hűtőrendszert igényel. Az általunk vizsgált hideg plazma pirolízis viszont mindössze 500- 600 ° C között működik a hagyományos fűtés és hideg plazma kombinálásával, tehát ez az eljárás viszonylag kevés energiát igényel.

A hideg plazma, amely kémiai kötések megszakítására, reakciók iniciálására és gerjesztésére szolgál, két elektródából áll, amelyeket egy vagy két szigetelőréteg választ el egymástól. A hagyományos pirolízissel szembeni nagy előnye, hogy ez az eljárás maximálisan ellenőrizhető, ezáltal a HDPE-ben lévő kémiai kötések könnyebben felbonthatók, a nehéz szénhidrogének hatékonyan alakíthatók át könnyebbekké.

De a legnagyszerűbb benne talán az, hogy a reakcióidő néhány másodpercben mérhető, vagyis gyors és potenciálisan olcsó technológiáról van szó.

Az Egyesült Királyság elé kitűzött 2020-as cél a városi hulladék felének újrahasznosítása. A kutatások azt mutatják, hogy a műanyagok esetében abszolút működőképes út lehet az újrahasznosítás. A hideg plazma pirolízissel még a műanyagszemétben rejlő érték is megmutatkozhat, tiszta és hasznos rangra emelheti az eddig károsnak titulált hulladékfajtát.

A hollandok utat építenek belőle

Igen, Hollandia északi részén bicikliút épült műanyagszemétből. A Zwolle városában húzódó 30 méter hosszú szakaszhoz 218 ezer darab plasztikpohárnyi hulladékot használtak fel. Szeptember közepén adták át és már nagyban épül a következő ilyen bicikliútszakasz, Giethoorn településen.

Az okosút építőinek becslése szerint a "plasztikút" kétszer-háromszor is tartósabb lehet a hagyományosnál. A műanyagutak mentén szenzorok dokumentálják, hogyan viselkedik az igénybevétel során és hány biciklis halad át rajta.

Hollandia kormány elkötelezte magát arra, hogy felére csökkenti a nyersanyagok használatát 2030-ra, és felgyorsítja az újrahasznosítást. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint évente mintegy nyolcmillió tonna műanyag hulladék kerül a világ óceánjaiba, elpusztítva a tengeri életet, és bekerülve az emberi táplálékláncba.

150 tonnányi plasztik a vizekben

Az emberiség egyre több és több műanyagot termel, és ez a mennyiség 2050-re akár meg is négyszereződhet. Viszont csak töredékét hasznosítjuk újra, így jelentős részéből szemét lesz. Az óceánokban már most 150 millió tonna plasztik lebeg, és ez a mennyiség évente nyolcmillióval nő – ami percenként 15 tonna szemetet jelent.

A szakemberek szerint ha így folytatjuk, 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal, így születik mostanában világszerte egyre több tiltó vagy korlátozó rendelkezés a plasztikcikkek forgalmazásával, használatával kapcsolatban.

Felhasznált források:https://theconversation.com/uk, www.theguardian.com, https://4ocean.com, https://www.bbc.com/news

Fotók: Reuters, MTI archív