rendkívüli hír

rendkívüli hír

Kofi Annan: egy élet a világbéke szolgálatában

Éppen ezt olvassa:

Kofi Annan: egy élet a világbéke szolgálatában

Kofi Annan: egy élet a világbéke szolgálatában
Betűméret Aa Aa

Nyolcvanéves korában elhunyt Kofi Annan korábbi ENSZ-főtitkár. Rövid betegség után, egy svájci kórházban halt meg. Ő volt az első színesbőrű afrikai diplomata, aki betöltötte a világszervezet vezetői pozícióját. 2001-ben humanitárius munkájáért Nobel-békedíjat kapott.

A tökéletes ENSZ-diplomata megtestesítője Ghánában született 1938-ban egy jómódú Fante-törzsbeli családba.

Miután gazdasági tanulmányokat végzett Svájcban és az Egyesült Államokban, egész karrierje az ENSZ-ben zajlott.

1993-ban ő lett a békefenntartó műveletek főtitkárhelyettese. Ezután a Menekültügyi Főbiztosságnál folytatta munkáját Genfben, majd az ENSZ bürokráciai igazgatóságának tagjaként dolgozott New Yorkban.

1995-ben Boszniában Butrosz Butrosz-Gáli főtitkár különleges megbízottjaként volt jelen a Daytoni békeszerződés aláírásakor.

Washington szemében ideális jelölt volt arra, hogy Butrosz-Gálit kövesse a főtitkári székben a szervezet alapos ismerete miatt, és azért, mert kitűnően beszélt angolul, franciául és több afrikai nyelven is.

1996 decemberében választották meg az ENSZ hetedik főtitkárává. Ő volt az első, aki az ENSZ saját dolgozói közül emelkedett fel a magas pozícióba.

„Megtisztelve érzem magam. Ez egy nagy kihívás, amelynek remélem, megfelelek majd a tagállamok és a kollégáim támogatásával.” - mondta megválasztása után.

A Kofi Annan által örökölt ENSZ-en belül óriási mértékben növekedtek a békefenntartó feladatok – 70 ezer katonát és civilt kellett bevetni 1995-ben –, ugyanakkor ehhez hiányoztak a szükséges eszközök, és a hitelesség is.

A 2000-es milleniumi csúcstalálkozó előtt Annan reformokat sürgetett egy jelentésben, amelyet az ENSZ 21. századi szerepéről írt.

A milleniumi csúcstalálkozón, 2000 szeptemberében figyelmeztette a világ vezetőit arra, hogy az ENSZ a hitelességével játszik a békefenntartó műveletek során. Világosabb megbízatásokat és több eszközt kért a kéksisakosok számára.

Annannak volt néhány feszült pillanata is hivatala gyakorlása közben: 2003-ban a Közgyűlés előtt kijelentette: az Amerika-vezette háború Irak ellen illegális, a 2003. márciusi invázió az ENSZ Alapokmányába ütközik, és a Biztonsági Tanács nem szankcionálta kellőképpen.

Kritizálta a logikát, amellyel George Bush elnök magyarázta Amerika Irak ellen folytatott úgynevezett terrorellenes háborúját:

„Attól tartok, hogy ha ezt elfogadják, olyan precedenst teremtünk vele, amely elősegítené az egyoldalú és törvénytelen erőalkalmazás elterjedését.” - mondta.

De voltak elégedettséget hozó pillanatok is karrierjében, mint amikor Kelet-Timor belépett az ENSZ-tagállamok sorába 2002 szeptemberében. Ezzel az ázsiai ország lett a világszervezet 191. tagállama, és az első, amely a 21. században született. Annan 1999-ben tevékenyen részt vett a közvetítésben Indonézia és Kelet-Timor között, amelynek eredményeképpen az országrész végül függetlenné vált.

2001-es újraválasztása előtt cselekvésre szólított fel a HIV-vírus terjedése ellen, amelyet személyesen is fontosnak tartott, Afrika 25 millió HIV-pozitív betegével ugyanis a legérintettebb kontinens a világon.

Karrierjének legsötétebb állomása, a ruandai népirtás is Afrikához kötődik. A kéksisakosok ruandai főnöke értesítette őt a népirtás tervéről 1994 januárjában, de Annan, aki akkor a békefenntartó műveletek felelőse volt, nem informálta erről a Biztonsági Tanácsot.

A főtitkári pozíció után létrehozta a Kofi Annan Foundation nonprofit szervezetet, amely egy igazságosabb és békésebb világ megteremtésén munkálkodik, 2012-ben pedig az ENSZ szíriai különmegbízottjaként is dolgozott.

Második mandátuma végének közeledtével 2006 októberében utódjának, Ban Ki-munnak a Közgyűlés előtt azt mondta, hogy a világ leglehetetlenebb állását készül most tőle átvenni.

„De azt is hozzátenném, hogy egyben ez a világ legjobb állása is" – mondta Annan.