A török líra mélyrepülése nem tragédia, de a forintnak nem jó

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
A török líra mélyrepülése nem tragédia, de a forintnak nem jó

A török líra árfolyamának összeomlását a török államfő nemzetközi összeesküvéssel, elemzők azzal a monetáris politikával magyaráznak, amelyet a török államfő megkövetel.

A török valuta húsz százalékkal gyengült az amerikai dollárral, több mint 15 százalékkal az euróval szemben pénteken, amit hozzáértők szerint részben az új amerikai büntetővámok, részben a török gazdaság általános állapota indokol.

A gazdasági növekedést ugyanis - amelynek belső feltételei hiányoznak - Ankara jó ideje nemzetközi hitelekből finanszírozza.

Az ING-DIBA egyik vezető elemzője szerint azonban az egyes országok ezzel együtt sem érintettek olyan mértékben, hogy a török valuta mostani krízise komoly kövtkezményekkel járna. Néhány dél-európai banknak van igazán sok pénze Törökországban, és vannak kereskedelmi kapcsolatok, Németországnak közvetlen befektetései is, de mindezek összességükben sem képviselnek akkora volument, hogy a török valuta mélyrepülése európai válságot okozzon.

Törökország azonban sokat kockáztat felpumpált, így törékeny gazdaságával, amelynek összeomlása már komoly hatással lenne a globális pénzpiacra.

Azt, hogy az európai valuták egyáltalán ne érezték volna meg a török líra összeomlását, nem lehet mondani. A forint árfolyama például több mint egyéves mélypontjára zuhant, és az euró is gyengült a dollárral szemben.

A háttérben....

Az Egyesült Államok fontos gazdasági partnere Törökországnak, de a 2016-ös törökországi puccskísérletet követő megtorlás, illetve az egyre szélsőségesebb politikai retorika feszültté tette a két ország viszonyát. Ankara egy Amerikában élő török hitszónokot, Fettulah Gülent tartja a puccs értelmi szerzőjének, de Washington többszöri kérésre sem hajlandó kiadni őt. A török vezetés viszont egy amerikai lelkipásztort, az odahaza kémkedéssel gyanúsított Andrew Brunsont nem adja át az amerikai hatóságoknak.

A törökországi hatalmi struktúra törvény- és alkotmánymódosításokkal járó átalakítását több vezető európai politikus is bírálta az elmúlt években, de miután a menekültválság megoldásában kulcsszerepet szántak Recep Tayyip Erdogannak, egy ponton túl egyikük sem merészkedett. Az osztrák kancellár - még külügyminiszterként, 2016 decemberében - volt az első, aki kijelentette, hogy Ankarával nemcsak az uniós csatlakozásról, hanem semmi egyébről sem lehet tárgyalni addig, amíg nem biztosítja állampolgárainak az alapvető szabadságjogokat. Ezzel megosztotta az európai diplomáciát.

Az orosz elnök eközben rendezte viszonyát a török államfővel, kölcsönösen átlendültek a szíriai polgárháborúban harcoló orosz vadászgép lelövésén, és azóta is egyre szorosabbra fűzik együttműködésüket.

Mi történt péntek óta?

A török pénzügyminiszter már pénteken nagyobb függetlenséget ígért az ankarai jegybanknak és fenntarthatóbb fejlődési pályát a gazdasági szereplőknek egy isztambuli üzleti értekezleten.

Később a török jegybank is bejelentést tett: stabilizáló intézkedéseket hirdettek ki, ezek elsősorban a belföldi pénzintézeteket érintik.

Habár az államfő tartalékaik lírára váltására kérte a törököket, hogy ezzel is támogassák nemzeti valutájuk megmentését, a pénzügyminiszter azt ígérte, hogy a lakossági megtakarításokat nem kobozzák el, és a devizaszámlákat nem váltják automatikusan lírára.