NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Vezethet-e Macron lemondásához a Benalla-ügy?

Macron és Benalla még 2017 júniusában
Macron és Benalla még 2017 júniusában Szerzői jogok REUTERS
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Nem valószínű, ettől függetlenül nem lélegezhet fel a francia elnök, megmagyarázzuk miért.

HIRDETÉS

Nem túl nagy meglepetésre Emmanuel Macron és kormánya „túlélte” a két ellene beadott bizalmatlansági indítványt kedden. A szükséges 289 szavazatot tudták, hogy nem fogják megszerezni mindkét indítvány beadói, inkább szimbolikusnak minősítették az akciót az ellenzéki politikusok.

Mik az előzmények?

Alexandre Benalláról, Emmanuel Macron biztonsági tanácsadójáról pontosan két hete hozott nyilvánosságra egy videót a francia LeMonde napilap, melyen rendőri felszerelésben vert egy demonstráló férfit, egy nőt pedig megráncigált.

Az ügyet, ami miatt a nemzetgyűlés vizsgálóbizottságot állított fel, az ellenzék államügynek minősítette. A kormány és a botrány kirobbanása után csupán hat nappal később nyilatkozó Emmanuel Macron ezzel szemben próbálja jelentéktelenebbnek beállítani az esetet. Édourad Philippe francia miniszterelnök szerint „egy egyéni akció attól még nem válik államüggyé, hogy egy felelős pozícióban lévő ember követi el”.

Benallát a május elsejei agresszív viselkedése után "megbüntették": két hét felfüggesztést kapott, és adminisztratív pozícióba helyezték. Az ellenzék szerint a tettéhez mérten ez nem volt elég. A párizsi ügyészség a Le Monde cikk megjelenése után szinte azonnal vádat emelt Benalla ellen. Ez alátámasztja az ellenzék vádját, hogy megpróbálták eltussolni az ügyet, hiszen az igazságszolgáltatás elé is csak a sajtónyilvánossággal került az incidens, valamint csak ekkor bocsátották el Benallát.

Mik a legfrissebb fejlemények?

Két bizalmatlansági indítványról is tárgyaltak és szavaztak kedden a francia parlamentben. Az elsőt a jobboldali Köztársaságiak (Les Républicains) nyújtották be, a másikat három baloldali párt közösen. Előbbit 143 szavazat támogatta, míg a másodikat 74 (289 lett volna szükséges). Természetesen az indítványt beadók is tisztában voltak azzal, hogy nem fogják megszerezni a sikerhez szükséges mennyiségű szavazatot. Céljuk inkább politikai volt: napirenden tartani a kérdést, és ez lehetőséget jelentett arra, hogy a kormányt újra kérdezhessék az ügyről.

Miért különösen kényes az egész Emmanuel Macron számára?

Macron többek közt példaszerű elnökséget ígért a franciáknak, szakítást a régi módszerekkel, átláthatóságot. Az elmúlt két hétben azonban pont az ellenkezőjét érezték a franciák, ezt mutatja, hogy csökkent a népszerűsége.

Az Elabe közvélemény-kutató cég felmérése szerint a francia lakosság 80 százalékát sokkolta a Benalla-ügy. Az Ipsos legfrissebb, múlt hét kedden közreadott kutatása szerint eddig még soha nem volt ennyire népszerűtlen Emmanuel Macron: a megkérdezettek 32 százaléka ítélte meg kedvezően a politikust. Rendkívül megerősödött a vele szembenállók tábora, a válaszadók 60 százalékának kedvezőtlen a véleménye az elnökről.

Külösen rosszul jött ez az elnöknek akkor, amikor épp kihasználhatta volna a francia válogatott világbajnoki címét, és annak ünneplését, a csapattal közös programokkal ő is élvezhette a játékosoknak jutott dicsőséget.

Ennek vetett durván véget a botrány. 

Sőt, még Patrick Strzoda, Macron kabinetfőnöke szavainak hitelességét is kétségbe vonták egy, az ünnepléskor készített fotó miatt. Felfedezték ugyanis a felvételen, hogy a férfi fent volt a francia csapat buszán, mikor a Champs-Elysée-én tartott ünnepségre mentek. Eközben  a kabinetfőnök nyilatkozata szerint Benalla csak az Elysée-palotában tartott rendezvények körül dolgozhatott a május 1-ei incidens után.

Ráadásul Macron és a kormány olyan alkotmánymódosítást szeretne átnyomni a törvényhozáson, ami drasztikusan csökkentené a képviselők számát (577-ről 404-re), több hatalmat biztosítana az elnöknek, kevesebbet a parlamentnek. Az ellenzékben lévők közt van olyan hang is, aki szerint a kérdésről népszavazást kéne tartani. A Benalla-ügy lehetőséget ad az ellenzéknek arra, hogy bizonygassa, szükség van a jelenlegi mértékű kontrolra a kormánnyal és az elnökkel szemben.

Nem tett jót Macron megítélésének az sem, hogy hat napot kellett várni, hogy beszéljen az ügyről, és akkor is pártja képviselői előtt tette, mondhatni hazai pályán. Ráadaásul sokan kifogásolták beszédének tartalmát is: vállalta a felelősséget, mondván keressék őt, ha felelőst keresnek, ami hat nap csend után kevésbé hiteles, főleg, ha ilyen kis nyilvánosság előtt mondja.

Tovább ronthatta a helyzetet az is, hogy a valós tények mellett számos hamis információ is elkezdett terjedni Benalláról, a fizetéséről, és Macronnal való kapcsolatáról.

Vezethet-e ez odáig, hogy lemondásra kényszerül a francia elnök?

A jelenleg ismert tények alapján nem túl valószínű, hogy Macron belebukna az ügybe. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem ártott neki a botrány, és az, ahogy kezelte ő és kormánya is az ügyet.

A parlamenti vizsgálóbizottság körülbelül hat hónap múlva fejezi be a tevékenységét, ami további tények kiderítésével járhat, ami esetleg még rosszabb fényben tüntetheti fel a francia elnököt és kormányát. Éppen kedden hoztak nyilvánosságra egy újabb videót, amin egy másik helyszínen is látszik egy tüntetőt hurcolva Benalla.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Benalla szerint nem rá, hanem Macronra utaznak

Macron vállalta a teljes felelősséget

Vádat emeltek a francia elnök menesztett testőre ellen