Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.

rendkívüli hír

rendkívüli hír

Több mint 450 éves hajóroncsot találtak Florida partjainál

Több mint 450 éves hajóroncsot találtak Florida partjainál
Betűméret Aa Aa

Ítéletet hozott egy amerikai bíróság: a 2016-ban, a floridai Cap Canareval foknál felfedezett hajóroncs a La Trinité francia hajó, mely az 1500-as években süllyedt el. A hajó kapitánya, Jean Ribaut 1565-ben tűnt el a tengerben. A döntéssel egy két éves jogi tusakodás végére került pont: a hajóroncs és annak rakománya a bíróság szerint Franciaországot illeti.

A roncson eddig a következő dolgokat találták meg: 3 bronzágyú liliomdíszítéssel, 3 ágyúgolyó, 3 ballasztsúly, egy gránitkő, egy csákány, egy kőoszlop, rajta a szintén liliommal és a francia királyi koronával (ez jelképezte, hogy a terület, melyen áll, a francia királyság tulajdona). A 32 ágyús hajó még sok más meglepetést is tartogathat, értéke egyelőre felbecsülhetetlen, de az biztos, hogy több millió euróról beszélünk.

A hajót a Global Marine Exploration (GME) fedezte fel 2016 júniusában. A cég, mely a tengeri keresésre specializálódott, alig néhány mérföldre a NASA mai központjától találta meg a roncsot. Már ekkor is sejtették, hogy a Trinité-ről lehet szó, a francia hatóságok pedig azonnal be is nyújtották rá igényüket. A GME viszont azt állította, hogy egy spanyol hajóról van szó, ami a Trinité elsüllyedése után átvette amaz rakományának egy részét.

A GME augusztus végéig még fellebbezhet a döntés ellen.

A Trinité a tengeri régészet Szent Grálja

A történészek és régészek számára a hajóroncs a Szent Grállal ér fel, mivel ez a legöregebb, az Újvilágban talált roncs. A hajó egy volt azok közül az európai hajók közül, amelyek legkorábban kötöttek ki Amerika partjainál, fedélzetükön olyan utasokkal, akik a vallásszabadságot keresték. Pont úgy, ahogy azok az angol protestánsok is, akik pár évtizeddel később, 1620-ban a Mayflower fedélzetén érkeztek Amerikába.

1562 és 1565 között IX. Károly, Franciaország királya állandó telepet akart létesíteni Floridában. A félsziget más európai hatalmak kiváncsiságát is felkeltette, akik a spanyol példát követve szívesen rátették volna a kezüket a szűz földekre. Ugyanekkor tört ki azonban Franciaországban a vallásháború - nem csoda hát, ha egy lehetséges francia kolónia létesítésének ötlete az "Újvilágban" felkeltette a hugenották érdeklődését is. Gaspard II de Coligny, a francia haditengerészet admirálisa - maga is protestáns hugenotta - lehetővé tette hittársainak, hogy elinduljanak az Újvilág felé - ő maga viszont később a Szent Bertalan-éji mészárlás áldozata lett.

Az első expedíciót a szintén hugenotta Jean Ribaut kapitány vezette 1562-ben, az első kolóniát a "francia Floridában" pedig Charlesfort-nak nevezték el Károly király tiszteletére.

Ezután a kapitány visszatért Franciaországba, a telepesek egy része pedig ottmaradt. Az első település azonban hamarosan feloszlott - helyette sorban jöttek az újak, például a Fort Caroline, melyet 1564-ben alapítottak. A rákövetkező évben Ribaut újra nekiindult a La Trinité-vel, most már egy flottilla élén, melyen összesen 600 férfi utazott.

Floridához érve azonban spanyol hajókkal keveredtek összetűzésbe. A spanyolok vissza akarták szerezni a franciáktól Floridát, ezért Ribaut emberei egy részét kitette a parton, hogy védjék Fort Caroline-t. Ezután a spanyolok ellen indult, de egy épp akkor lecsapó vihar a tenger mélyére küldte hajóját. Ribaut-t elfogták, felszerelése egy részét elvették, végül kivégezték, a francia településeket pedig felszámolták. Így ért véget a francia Florida álma alig pár év után.