NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Mi szabadul rá a világra, ha kinyitják a fekete szarkofágot?

Mi szabadul rá a világra, ha kinyitják a fekete szarkofágot?
Írta: Nóra Shenouda
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Egy több tíz méter mélyre temetett, fekete, érintetlen, lepecsételt szarkofágot terveznek kinyitni régészek- az internet népe azt találgatja, mi lesz ennek a következménye.

HIRDETÉS

Miután régészek egy érintetlen, kétezer éves fekete szarkofágot fedeztek fel az egyiptomi Alexandriában, a tudósok úgy döntöttek: felnyitják a síremléket. A régészeket nagy izgalomban tartja a felfedezés, hiszen Egyiptomban rendkívül ritkán találni érintetlen sírt. Azt egyelőre nem tudni, kit temettek el a gránitkoporsóban. Ayman Ashmawy, az egyiptomi régészeti minisztérium egyik osztályvezetője szerint várhatóan egy magasrangú ember múmiáját találják meg benne.

A Ptolemaida dinasztia (Kr. e. 305-30) korából származó fekete gránit szarkofág egyike a valaha Alexandriában talált legnagyobb szarkofágoknak: súlya 30 tonna, a hossza 265 centiméter, a magassága 185 centiméter, a szélessége pedig 165 centiméter.

Az internet népe megriadt a szarkofág felnyitásának hírére, és a twittert elárasztották a mémek és bejegyzések, amelyek azt boncolgatják, mi szabadulhat ki, ha felnyitják a fekete gránitkoporsót, amelyet több méter mélyre temettek, ráadásul le is pecsételtek, hogy elásói nyilvánvalóan azt akarták: ami benne van, maradjon is örökre a föld alatt.

Van, aki szerint lehetséges, hogy ha felnyitják a koporsót, lejátszódik a híres jelenet a Múmia című filmből:

Más azzal viccelődik, hogyha bármilyen ártó szellem kibújik a sírból, akinek az lett volna a célja, hogy káoszt hozzon a világra, körülnéz majd, és azt mondja: jó munkát végeztetek!

Van, aki azt a kérdést tette fel: „Nem éppen erről szól egy filmsorozat, miért is rossz ötlet ilyet csinálni?”

És olyan is volt, aki Az elveszett frigyláda fosztogatóinak legendás jelentét posztolta, amikor felnyitják a ládát, és a belőle kiszabaduló erő a főhősön és szerelmén kívül mindenkit megöl, aki a közelben van:

A sírkamrából a szarkofág mellett egy erősen megrongálódott, alabástromból készült férfi mellszobor is előkerült, a kutatók szerint elképzelhető, hogy az elhunytat ábrázolta.

A kőkoporsót méretei és súlya miatt a helyszínen tervezeik felnyitni, amelyet azonban alaposan elő kell készíteni: mérnökök fogják felmérni a helyszínt, és megfelelő szerkezetet építeni a szarkofág fedelének eltávolításához, amely önmagában 15 tonnás.

Amint ez megtörtént, a mumifikálás szakértői fogják megvizsgálni a maradványokat, hogy azokat minél jobb állapotban tudják megőrizni.

Az archeológusok akkor bukkantak rá a síremlékre, amikor az alexandriai Szidi Gaber környékén egy építkezési helyszín feltárását végezték a munkálatok megkezdése előtt, ahogy azt az egyiptomi régészeti törvények előírják. Alexandria a Földközi-tenger partján fekszik, Kairótól mintegy 200 kilométerre északra. A várost Kr. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király. A hódítót Kr. e. 305-től I. Ptolemaiosz követte Egyiptom trónján, és a Ptolemaiosz-dinasztia egészen Kr. e. 30-ig, a rómaiak érkezéséig uralkodott.

A fáraó átka

Az egyiptomi sírok és múmiák körül mindig is sok legenda terjengett, ezek közül a leghíresebb a fáraó átka, amely Tutanhamon sírjának felfedezéséhez kapcsolódik. A 19 éves korában elhunyt fáraó sírját 1922 novemberében Howard Carter régész és Lord Carnarvon fedezte fel. A legenda szerint összesen 26-an haltak meg amiatt, hogy megzavarták a fáraó örök álmát. Tény, hogy Lord Carnarvon a sír kinyitását követően fél éven belül elhunyt, 1923. április 5-én, egy légy csípése által okozott vérmérgezésben. Kairóban ezután azt híresztelték, hogy a halált valójában skorpiómarás okozta. A skorpiók az ókori Egyiptomban szent állatnak számítottak. A korabeli sajtó akkor kezdett el átokról írni, amikor a sír feltárásában segédkező babonás egyiptomi fellahok (parasztok) körében elterjedt, hogy ez lehet a furcsa haláleset oka. 

Pár héttel ezt követően Lord Carnarvon öccse, Audrey Herbert ezredes is meghalt, majd az őt ápoló nővér is elhunyt. Howard Carter kanáriját kobra marta meg, de a kígyó eltűnt. Meghalt Carter személyi titkára, majd édesapja is. Majd Jafleur professzor halt meg, aki a sírból előkerült tárgyakat vizsgálta. Arthur Cruttenden Mace régész is meghalt, aki éppen csak belépett a sírba.

Az is tény azonban, hogy a sír felnyitásakor jelen lévő 26 emberből 17 év alatt haltak meg heten- a sajtó viszont minden halálesetet a fáraó átkának tulajdonított. 

Néhány tudós még elméleteket is felállított, hogy mi okozhatta ezeket a haláleseteket: a sírból felszálló ókori por mikroorganizmusait, valamint radioaktív anyagból készült tárgyakat okoltak a halálesetekért.

Maga Howard Carter, a sír felfedezője 17 évvel a sír felnyitása után, 65 éves korában hunyt el.

A cikk megosztásaKommentek