A venezuelaiak többsége nem őt akarja ugyan, de nincs olyan kihívója, aki megszorongathatná, főleg, hoyg az ellenzék bojkottálja a választást.
Nicolás Maduro venezuelai elnök szinte biztos lehet győzelmében a vasárnapi elnökválasztáson, mert nincs fajsúlyos ellenfele, és az ellenzék bojkottálja a választást. Pedig a gazdaságilag romokban heverő és elszigetelt ország nélkülöző lakosságának 75 százaléka nem ért egyet azzal, ahogy az országot vezeti.
A Maduro befolyása alatt álló alkotmányozó nemzetgyűlés január végén rendelte el az eredetileg decemberben esedékes elnökválasztás előre hozatalát, nyilvánvalóan azért, hogy az elnök biztosíthassa hatalmának fennmaradását. Madurónak két ellenfele van, de a legfrissebb felmérések szerint támogatottságuk - ami legfeljebb proteszt-szavazatokat jelent - messze elmarad az övétől.
A választás kitűzésekor az ellenzék közös jelöltet akart indítani, aki felvehette volna a versenyt Maduróval, de a kormány befolyása alatt álló legfelsőbb bíróság kizárta a fő ellenzéki koalíciót (Demokratikus Egység Platformja, MUD) az elnökválasztásra való regisztrációból, mondván, hogy egyik jelölt sem kötődhet több párthoz. Maduro bírálói elítélték a bíróság döntését, annak újabb bizonyítékát látják benne, hogy a választási folyamat tele van igazságtalanságokkal.
Május elején a MUD az elnökválasztástól való távolmaradásra szólította fel a szavazópolgárokat - akiknek száma valamivel több mint 20 millió -, és arra kérte az elnök minden kihívóját, hogy lépjen vissza a jelöltségtől. Ennek ellenére jelölt maradt Henri Falcon 56 éves nyugalmazott katonatiszt és a 48 éves Javier Bertucci protestáns lelkész, üzletember. Henry Ramos Allup volt parlamenti elnök, a MUD egyik vezetője azt mondta: nagyarányú távolmaradás várható a választáson, ez elérheti akár a 60 százalékot is.
Venezuela több mint két éve súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olajár esése miatt gyakorlatilag összeomlott. A jobboldali ellenzék elsöprő többséget szerzett a legutóbbi parlamenti választásokon, Nicolás Maduro baloldali elnök azonban válaszul szinte teljesen felszámolta a népképviseletet, tavaly augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része nem ismer el.
Tavaly áprilistól hónapokon át folyamatosak voltak az utcai tüntetések az országban, ezekben a Társadalmi Konfliktus Venezuelai Megfigyelője nevű helyi civil szervezet adatai szerint 163 ember vesztette életét.
Elemzők becslése szerint Maduro elődjének és mentorának, a 2013-ban elhunyt Hugo Cháveznek az 1999-es hatalomra kerülése óta 3-4 millió venezuelai emigrált, a legtöbben a szomszédos Kolumbiába.
Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Latin-Amerika nagy része is bírálta az általában decemberben megrendezett elnökválasztás előre hozatalát májusra, és azt, hogy nem átláthatók az előkészületek, nem biztosított a szabad választás.
Annak ellenére, hogy előre hozták a választást, az új elnök mandátuma majd csak jövő januárban kezdődik el.