Az elhúzódó ügyintézés, a diszkrimináció, az elkötelezettség hiánya, többek közt ezekről a nehézségekről szól a jelentés.
HIRDETÉSAz Európai Számvevőszék egy sor olyan kihívást azonosított az Európai Unión kívülről érkezett migránsok társadalmi integrációjával kapcsolatban, ahol további uniós intézkedésekre van szükség.
A tájékoztató az unióban jogszerűen, uniós állampolgárság nélkül élő személyek, például a munkavállalási, családegyesítési vagy kutatási célból érkezők, illetve a menedékkérők és menekültek integrációjának támogatására irányuló uniós intézkedésekről szól. Nem foglalkozik viszont az Unióban jogszerűtlenül tartózkodó személyekkel.
„A migránsok beáramlásának hosszú távú hatása attól függ majd, hogy milyen mértékben sikerül beilleszkedésük az európai társadalomba. Integrációjukra vonatkozóan hét, a tagállamok és az Unió által kezelendő kihívásra mutattunk rá – mondta Iliana Ivanova, a tájékoztatóért felelős számvevőszéki tag.
Annak ellenére, hogy a migránsok integrációja főként a tagállamok felelőssége, az Unió is fontos szerepet játszik, például támogatás és ösztönzés nyújtásával. Emellett az Unió finanszírozást és segítséget is nyújt a migrációs és diszkriminációellenes szakpolitikák kidolgozásához.
Hány bevándorló él az EU-ban ?
Jelenleg több mint 21 millió uniós állampolgárság nélküli személy tartózkodik jogszerűen az Európai Unió területén. Az Unió lakosságának körülbelül 4%-a az Unión kívülről érkezett migráns, és minden évben uniós állampolgárságot szerez egy részük – derül ki a jelentésből. A 2013 és 2016 közötti időszakban körülbelül 3,2 millió unión kívülről érkezett migráns szerezte meg az Unió valamely tagállamának állampolgárságát. A második generációs migránsokat is figyelembe véve az Unió lakosságának körülbelül 18%-a migráns hátterű.
A számvevők által feltárt főbb integrációs kihívások
Minél korábban kezdődik az integráció, annál valószínűbb, hogy sikeres lesz. Éppen ezért jelent problémát az elhúzódó ügyintézés. Az integrációs folyamat megkezdését késlelteti, hogy más szabályok érvényesek a migránsokra tagállamonként eltérnek, és ez az országok közötti mozgásra ösztönzi a migránsokat. Ezenkívül néha a kérelmek feldolgozása is sokáig húzódik.
Egyes tagállamokban a diszkrimináció is hátráltatja a migránsok integrációját – mutatnak rá a számvevők. Ugyanis az egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet előmozdító uniós jogszabályok ellenére az Unión kívülről érkezett bevándorlók továbbra is ellenérzést váltanak ki számos európai polgárban - írják.
Kihívást jelent az is, hogy a integrációs intézkedések számos uniós alapból kaphatnak finanszírozást, de a teljes ráfordítás összege nem ismert.
Amit tudunk, hogy 2015 óta az Unió 5 milliárd euró kiegészítő finanszírozást nyújtott a megnövekedett mértékű migráció kezelésére, amelyből 100 millió eurót az integráció céljára különítettek el. 2017-ben a tagállamok kijelentették, hogy a migránsok integrációjához körülbelül 450 millió eurónyi többletforrásra van szükségük a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból. A számvevők szerint az integrációs politikáknak a szükségletek megbízható és átfogó értékelésén kell alapulniuk.
Kihívást jelent az elkötelezettség hiánya is. 2016-ban az Európai Bizottság egy 52 uniós szintű intézkedésből álló cselekvési tervet dolgozott ki, meyek közül 2017 decemberéig 23 cselekvés nem fejeződött be. Ezenkívül a tagállamokat bizonyos területeket érintő egyedi intézkedések kidolgozására ösztönzik, de a Bizottság ezekre az intézkedésekre nézve nem végez monitoringot. Azaz a cselekvési terv eredményes végrehajtása a tagállamok elkötelezettségétől függ.
A tájékoztató kitér még a hiányos politikákra, a monitoring hiányára és a kérdés összetettségéből származó problémákra.