Több okból is komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi helyzet kapcsán az Európai Parlament (EP) kulturális és oktatásügyi bizottsága (CULT), amely szerdán szavazta meg nagy többséggel a véleményét a témáról.
HIRDETÉSTöbb okból is komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi helyzet kapcsán az Európai Parlament (EP) kulturális és oktatásügyi bizottsága (CULT), amely szerdán szavazta meg nagy többséggel a véleményét a témáról, amelyet csatolni fognak az úgynevezett Sargentini-jelentéshez.
A 13:4 arányban jóváhagyott dokumentumban sajnálatosnak nevezték, hogy mindeddig nem sikerült rendezni az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti vitát a felsőoktatási törvényről. Kiemelték: Magyarországnak joga van saját oktatási törvényekhez, de azok nem lehetnek ellentétesek a belső piaci szabadságjogokkal.
Elismerték, hogy a magyar hatóságok teljesítették az EP bizonyos vonatkozó ajánlásait, ugyanakkor problémásnak nevezték a Közép-európai Egyetem (CEU) ügyének elhúzódását, és az intézmény működését lehetővé tevő megállapodás aláírására szólították fel a kormányt, mondván, a CEU már teljesítette az előírt feltételeket.
Terítéken a magyar média és a sajtószabadság
A CULT szerint a brüsszeli testület nem volt elég alapos a 2010-es magyar médiatörvény vizsgálatakor, annak a kereszttulajdonlásra vonatkozó szabályai ugyanis például nem elégségesek, emiatt a médiapiacon torzulások és egyensúlyzavarok keletkeztek.
Hangsúlyozták, hogy a magyar médiapiac koncentrációja megnőtt, rengeteg független helyi rádióadó és tévéállomás eltűnt. Mint írták, az állami hirdetésekre fordított kiadások aránytalan mértékben kedveznek egyes vállalatoknak mások rovására, az állami megrendeléseket jellemzően kormányhű, túlnyomórészt oligarchák ellenőrzése alatt álló médiaorgánumok kapják meg.
A képviselők aggodalmukat fejezték ki a sajtó szabadságának és sokszínűségének helyzete, illetve a civil szervezetek szűkülő tere és az ellenőrzés alá vonásukra irányuló kísérletek miatt.
Indokolt a hetes cikkely eljárásának a megindítása
Kitértek végül arra is, hogy aggályosnak tartják a romákkal szembeni diszkrimináció "számos mindennapi formáját" és a roma gyerekek iskolai szegregációjának rendszerszintű jelenségét.
Összegzésképp leszögezték: a felsőoktatás, a romák diszkriminációja, a sajtószabadság és a civil szervezetek helyzete miatt Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ami indokolja az alapszerződés hetes cikkely szerinti, "atomfegyverként" is emlegetett eljárás megindítását.
A szakbizottságban még márciusban vitáztak a kérdésről, amely azért volt a napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez többek között a CULT is csatolni fogja a véleményét.
Nemcsak az oktatással van gond
Kedden az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága is komoly bírálatot fogalmazott meg. Többek közt sajnálatosnak nevezték, hogy alacsony a nők aránya a politikai döntéshozó pozíciókban, valamint aggodalmukat fejezték ki „a retorika és szimbolika miatt, amely a nőket anyai szerepükre redukálja, és csak e szerepükben ad nekik tiszteletet".
A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi és költségvetés-ellenőrzési szakbizottsága is megküldi a véleményét.
A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó értékelés ősszel kerülhet az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását a jogállamisági elvek megsértése miatt.
A hetes cikkely olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós értékek súlyos és módszeres megsértése esetén - akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat. Ehhez az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.