Rég volt ekkora egyetértés a világ vezetői között. Az amerikai elnökön kívül senki sem szeretné felbontani az iráni atomalkut, még az amerikaiak sem.
HIRDETÉSNem lehet azt mondani, hogy az iráni atomalku felrúgása megosztotta a nemzetközi közösséget. Donald Trump keddi bejelentése után szinte az egész világ az amerikai elnök torkának esett és leszögezte, hogy továbbra is kiáll a 2015-ben megkötött egyezség végrehajtása mellett.
Ahogy az várható volt az egyik első bíráló Trump elődje, Barack Obama volt, aki mindig is elnöksége legnagyobb külpolitikai sikerének tartotta a megegyezést. Obama rövid közleményben fejtette ki álláspontját a jelenlegi elnök döntéséről.
- Úgy gondolom, hogy komoly hiba a JCPOA (közös átfogó cselekvési terv) kockáztatása anélkül, hogy Irán bármiképpen is megsértette volna a megállapodást - fogalmazott a kommünikében, melyben önfejűnek nevezte utódját.
Az ENSZ-főtitkára is megszólalt az ügyben és felszólította az atomalku többi tagját, hogy tartsák magukat a megállapodáshoz. António Guterres keddi közleményében súlyosan aggasztónak nevezte az amerikai elnök döntését. Mint mondta, az atomalku a nemzetközi, illetve a regionális békét és biztonságot hivatott elősegíteni, így az ENSZ-tagállamoknak támogatniuk kell az egyezményt.
- Létfontosságú, hogy a terv végrehajtásával kapcsolatos minden aggályt a JCPOA-ban lefektetett mechanizmusokon keresztül rendezzenek. A cselekvési tervhez nem közvetlenül kapcsolódó ügyeket pedig elfogulatlanul, az egyezmény és vívmányainak a megtartásával kell megoldani - mondta a főtitkár.
A 2015-ös megállapodást aláíró három európai ország állam és kormányfői közös közleményben fejezték ki aggodalmukat a fejlemények miatt. Nagy-Britannia, Franciaország és Németország bejelentették, hogy nem kívánnak gazdasági szankciókat bevezetni Iránnal szemben, és arra kérték Washingtont, hogy ne akadályozza a megegyezés életben tartását. Theresa May, Emmanuel Macron és Angela Merkel közös közleményükben - amelyet a brit kormányfő londoni hivatala tett közzé - leszögezték, hogy a három európai hatalom változatlanul elkötelezett az egyezmény érvényben tartása mellett, mivel a megállapodás továbbra is fontos a világ biztonsága szempontjából. Ezért felszólították a megállapodás összes érintett országát, hogy tartsák fenn elkötelezettségüket a szerződés végrehajtása mellett.
A második legnagyobb EU-s ország kormányfője sem hagyta szó nélkül a keddi bejelentést. Mariano Rajoy leszögezte: folytatni fogja európai partnereivel az iráni atomegyezmény érvényességének védelmét.
- Donald Trump lépése nem jó hír, amelyet nem szerettem volna hallani. A többhatalmi nukleáris megállapodás nagyon jelentős előrelépés volt, amelyet minden nyugati ország támogatott a szabadság, a demokrácia, és mindenek előtt az emberek biztonságának védelme érdekében – összegezte lényegre törően Rajoy, aki azt is hozzátette, hogy tiszteletben tartja az Egyesült Államok döntését.
Prága volt az egyetlen, aki finomabb hangsúlyt ütött meg Trumppal szemben. Martin Stropnicky cseh külügyminiszter úgy fogalmazott: Csehország nem kívánja vitatni az Európai Unió álláspontját Donald Trump amerikai elnök bejelentéséről, de úgy véli, hogy az Egyesült Államok és Izrael aggályait nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Az egyezségben maradt két szuperhatalom is bírálta az Egyesült Államokat. Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov szerint hazája továbbra is tartani fogja magát az iráni nukleáris program korlátozásáról és a Teheránnal szembeni szankciók feloldásáról kötött nemzetközi megállapodáshoz
Alekszandr Grusko, az orosz külügyi tárca ügyvezető helyettese aggasztónak nevezte, hogy az Egyesült Államok újfent az államok többségével szembemenően, kizárólag önös érdekből, a nemzetközi jogot durván megsértve cselekedett. Grusko azt is elmondta, hogy az iráni atomalku ügye szerepelni fog Szergej Lavrov és Heiko Maas német külügyminiszter csütörtöki moszkvai tárgyalásának napirendjén. Sőt Vlagyimir Putyin elnök, Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel is megvitatja az ügyet, aki szintén az orosz fővárosban tartózkodik.
Kína inkább a szerződés felrúgásának jogi hátterét boncolgatta. Ken Suan külügyi szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az egyezményt az ENSZ Biztonsági Tanácsa - amelynek az Egyesült Államok egyik állandó tagja - is jóváhagyta 2231-es határozatában, szóval nem lehet egyoldalúan felbontani. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt 3 évben a világ egy sokkal biztonságosabb hely lett, így senki sem szeretné, hogy Trump elnök visszájára fordítsa ezt a tendenciát.
Az ügyben természetesen az iráni elöljárók is megszólaltak. Az elnök Haszan Róháni az állami televízióban közvetített beszédében elmondta: Irán egyelőre tartja magát az atomprogramjáról kötött egyezményben foglaltakhoz, és kész folytatni a munkát a szerződést aláíró többi országgal. Róháni Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert bízta meg azzal, hogy egyeztessen a szóban forgó öt országgal az atomalku további sorsáról. Az elnök szerint rövid idő áll rendelkezésre a tárgyalások lebonyolításához, mert utasítására az iráni atomenergia-ügynökség a korábbinál is eltökéltebben indíthatja újra az urándúsítást a következő hetekben.
Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője kevésbé volt megértő, és sekélyesnek valamint ostobának nevezte Trump keddi bejelentését.
- Legalább tíz hazugság volt a beszédében. Megfenyegette az iráni rezsimet és a népet, és elmondta, hogy ezt meg azt fogja tenni. Trump úr, az iráni nép nevében mondom Önnek: hibát követett el. Fikarcnyit sem árthat nekünk – mondta Hamenei.
Ali Laridzsáni, az iráni parlament elnöke pedig még ennél is tovább ment és csak annyit mondott a hír hallatán, hogy Donald Trumpot szellemi képességei nem teszik alkalmassá arra, hogy betöltse az elnöki tisztséget.