Egy muzulmán ország rögös útja az Európai Unió felé

Bosznia-Hercegovina egy muzulmán többségű ország, amelyik az Európai Unióba vágyik. Ám vallási, etnikai és kulturális sokszínűsége különleges kihívások elé állítja a tolerancia útján.

A külső hatások pedig erősítik a megosztottságot.

Arab feliratok rengetege Ildzában, egy, a fővároshoz közeli kisvárosban.

A 26 éve független országban egyre nő az Öböl-menti arab államok befolyása.

A helyi önkormányzat képviselő kezdeményezte az arab feliratok korlátozását. Dino Hadzic szerint az arab plakátok, hirdetések, bolti cégérek gondot okoz a helyieknek, mert nem értik. Másrészt, országukban a bosnyák a hivatalos nyelv, saját latin- és cirill "ábécével", az arab turisták és befektetők tömege miatt nem változhat meg az identitásuk - mondja.

Nem csak a szaúdi, a török befolyás is erősen érezhető a balkáni országban.

A szarajevói, híres Fatih Szultán Kórus a sokszínűséget, a nyitott gondolkodást képviseli. Sok nyelven énekelnek. Sokféle, így bosnyák és török dalok is műsorukon szerepel.

A török elnök, Erdogan szemét csípi a kórus vezetője, ezért nagykövete útján avatkozott közbe.

- Az volt a kérése, hogy ne szerepeljünk a hivatalos boszniai iszlám közösség, a Ramadán végére szervezett nagyszabású koncertjén. Törökország meg akarta tiltani a Fatih kórus fellépését az én irányításommal. Valaki feljelentett azzal vádolva, hogy Gülen mozgalmáért dolgozom - mesélte Mehmed Bajraktarevic, kórusvezető-karnagy.

Egyre több szalafista közösség szerveződött, főleg falusi környezetben. Tagjai Szíriából, Irakból, más balkáni országokból és részben Bosznia különböző részéről érkeztek. Ezek a csoportok az iszlám ultrakonzervatív irányzatát képviselik, könnyebben radikalizálódhatnak, és nem tagjai a hivatalos iszlám közösségnek.

Bezárkózva, elzártan élnek. Rejtett kamerával dolgozó stábunk nem látott nőt fedetlen fejjel. Ennek a szalafista közösségnek a vezetője sem látta örömmel a hívatlan vendégeket.