NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Április 8-án lesznek az országgyűlési választások Magyarországon

Szavazatszámlálás a 2014-es országgyűlési választásokon
Szavazatszámlálás a 2014-es országgyűlési választásokon Szerzői jogok MTI Fotó: Bruzák Noémi
Szerzői jogok MTI Fotó: Bruzák Noémi
Írta: Euronews és MTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Áder János köztársasági elnök a húsvét utáni első vasárnapra tűzte ki a parlamenti választások időpontját.

Miért pont április 8-a?

HIRDETÉS

A lehetséges választási dátumok közül ez a legkorábbi időpont. Áder János a dátumról szóló közleményében kiemelte, hogy 1990-ben az első szabad országgyűlési választásokon kinyilvánított népakarat április 8-án vált véglegessé (az akkor még kétforulós választások második fordulójának dátuma), de azt nem mondta, hogy az évforduló miatt választotta ezt a napot.

Mikor kezdődik a választási kampány?

A választást megelőző 50. napon, azaz február 17-én indul hivatalosan.

Hány képviselőt választunk?

Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, a választópolgárok két szavazattal rendelkeznek: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, másrészt a másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.

Lehet külföldön szavazni?

A magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodó választópolgárok a nagykövetségeken és konzulátusokon szavazhatnak.

Azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, regisztráció után levélben adhatják le voksukat, de csak az országos pártlistára szavazhatnak.

Kik indulhatnak a választásokon?

Egyéni választókerületben az a független vagy pártjelölt indulhat jelöltként, aki a választókerületben legalább ötszáz választópolgár ajánlott. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, de egy jelöltet csak egyszer. 

A jelölteknek március 5-ig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges számú ajánlást.

Országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása szükséges. Az országos listákat március 6-ig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB).

Az országos listát állító pártok és nemzetiségi önkormányzatok delegáltat küldhetnek az NVB-be.

Hogy osztják el a mandátumokat?

Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot (relatív többség) kapta. Azok a szavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe. 

Töredékszavazatnak minősül a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.

Mi a parlamentbe jutási küszöb?

Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (öt százalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.

Mikor lesz végeredmény?

A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, illetve levélben leadott szavazatok hazaszállítását és megszámlálását követően, várhatóan április 14-ig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 27-ig.

Mikor alakulhat meg az új kormány?

Az alaptörvény szerint az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze - a választást követő harminc napon belüli időpontra -, a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. Az elmúlt öt törvényhozási választás esetében a gyakorlat azt mutatta, hogy az Országgyűlés alakuló ülését követően másfél-négy hét elteltével letette az esküt az új kormány.

A cikk megosztásaKommentek