EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Orbán szerint Soros állam nélküli államfőnek tekinti magát

Orbán szerint Soros állam nélküli államfőnek tekinti magát
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A magyar kormányfő a német Bildnek adott interjúban a menekültkérdésről és Magyarország uniós jövőjéről is beszélt.

HIRDETÉS

A magyar miniszterelnök szerint nem Magyarország, hanem Németország akarta a menekülteket, Magyarország a schengeni határ védelmével teszi a dolgát. Orbán Viktor a Bild című német lapnak adott interjúban arról is beszélt, hogy a határvédelem eddig egymilliárd euróba került, amiért Brüsszel egyetlen fillért sem fizetett.

A magyar kormányfő kettős mércének nevezte, hogy ugyan Magyarországon kívül húsz tagállam nem hajtotta végre a menekültek befogadását előirányzó kvótát, szerinte mégis csak Magyarországot bírálják ezért.

Orbán Viktor a német lapnak úgy fogalmazott az Európai Unióba tartókat nem menekülteknek, hanem (idézem) „muzulmán inváziós erőnek” tekinti, Magyarország pedig nem akar senkit befogadni közülük. A menekültkérdés szociológiai szempontból német probléma - hangsúlyozta.

A magyar miniszterelnök arról is beszélt, hogy kormánya álláspontja nem Európa-ellenes, Magyarország a jövőben is az Európai Unió tagja marad. Orbán Viktor úgy vélte, napjainkban az fenyegeti leginkább az uniót, hogy Brüsszel (mint fogalmazott) "trükkösen próbál" nemzeti szuverenitásokat magához vonni.

A magyar kormányfő Soros Györgyről azt mondta, a milliárdos állam nélküli államfőnek tekinti magát, vele kapcsolatban pedig nem a vélemény szabadságáról, hanem nemzetbiztonsági kérdésről van szó. A sajtószabadság kapcsán Orbán Viktor úgy vélte: a német sajtó nem szabadabb, mint a magyar.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Németországban már balról is bírálják a benzines autók kivezetéséről szóló EU-döntést

Amerika és a britek után az EU is katonai műveletbe kezd a Vörös-tengeren a húszik ellen

Német fordulat a bevándorláspolitikában: valós igény vagy politikai játszma?