Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy miközben földrajzilag visszaszorul az Iszlám Állam, egy "virtuális kalifátusba" vonulhat vissza, ahonnan továbbra is a Nyugat elleni támadásokra inspirálja a magányos merénylőket.
Az Iszlám Állam önhatalmúlag kikiáltott kalifátusa romokban hever. De egy évvel azután, hogy kiűzték iraki és szíriai fellegváraikból a szélsőséges fegyvereseket, a mozgalom messze van attól, hogy legyőzöttnek lehessen nevezni.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy miközben földrajzilag visszaszorul az Iszlám Állam, egy "virtuális kalifátusba" vonulhat vissza, ahonnan továbbra is a Nyugat elleni támadásokra próbál inspirálni "magányos farkas" típusú merénylőket.
"Mint egy sarokba szorított nagymacska, amelyik válogatás nélkül, vadul rátámad mindenkire, hogy mentse a bőrét" - mondja Peter Vincent terrorizmus-szakértő, az amerikai Belbiztonsági Minisztérium korábbi munkatársa. "A harcnak még nincs vége, és ha egyáltalán sikerül megnyerni, az még sok évbe fog telni, és sok civil áldozatot fog követelni"- teszi hozzá Vincent.
2017-ben az iraki hadseregnek sikerült visszafoglalnia Moszult, a szíriai Rakkát - önhatalmúlag kikiáltott kalifátusának kvázi-fővárosát - szintén elveszítette az Iszlám Állam.
December elejére az amerikai védelmi minisztérium szerint az egykor az Iszlám Állam kezén lévő iraki és szíriai területek 97 százaléka felszabadult. December 9-én Irak bejelentette, hogy befejezettnek tekinti a terrorista szervezet elleni háborút.
Három nappal a bejelentést követően azonban Haider al-Abádi iraki miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi katonai együttműködés folytatása nélkül a szélsőségesek "ismét felbukkanhatnak valahol máshol". "Az Iszlám Állam rendelkezik azzal a sajnálatos képességgel, hogy nagyon könnyen és gyorsan képes fiatalokat toborozni" - tette hozzá.
Richard Barrett, a brit külső hírszerzés (MI6) volt igazgatója mindenesetre úgy látja, hogy a kalifátus bukása ártani fog a szervezet vonzerejének, mert ezután nem tudják "a tökéletes iszlám állam" eszméjét sikerrel reklámozni azoknak, akiket az üzeneteikkel megcéloznak.
"Sokan azért csatlakoztak a szervezethez, hogy tagjai legyenek egy olyan dolognak, ami már létezik, nem pedig valami feltételes, elméleti dolognak" - mutat rá Barrett.
A szakértő szerint miközben az Iszlám Állam vezetői egyre több időt töltenek meneküléssel, kevesebb idejük van a támadások tervezésére és összehangolására .
Shiraz Maher, a londoni King's College Radikalizálódás és Politikai Erőszak Elleni Nemzetközi Kutatóközpontja ezzel szemben úgy látja, hogy a katonai műveletek csak földrajzi értelemben szorították vissza az Iszlám Államot. "Ez egy olyan csoport, amelyik felkelésből egyfajta állam előtti állapotot ért el, és most egyszerűen visszaalalakul egy olyan formába, amit a legjobban ismer"- mondta Maher egy londoni konferencián.
Az Iszlám Állam képessége az alakváltásra "az ellenállóképességet mutatja, ami a szervezet lényegi jellemzője" - figyelmeztet Maher.
"Az az elképzelés, hogy legyőzzük a Dáes-t, és hogy elkezdhetünk egy Dáes utáni valóságról gondolkozni, szerintem nem időszerű" - mondta a szakértő, a szervezet egyik arab elnevezését használva. "Ez egy élő fenyegetés" - húzta alá.
Más kutatók arra mutatnak rá: most, hogy a kalifátus földrajzilag szinte teljesen megszűnt, a hírszerzőket Európában és a világban az a kérdés foglalkoztatja, hogy hová mennek és mit tesznek a szervezet menekülő harcosai.
Az 5-6 ezer európainak, akik Szíriába és Irakba mentek, hogy az Iszlám Állam oldalán harcoljanak, mintegy 25-30 százaléka tért vissza a hazájába - mondja Rob Wainwright, az Europol igazgatója. Nagyjából ugyanennyien haltak meg a harcok során a becslések szerint.
"Igen, fennáll a veszély, hogy egyesek közülük eltűnnek a hatóságok szeme elől, más országokba mennek" - mondta nemrég Wainwright az NBC-nek egy interjúban. Ugyanakkor hozzátette, hogy az elmúlt 18 hónapban meglepően kevés fegyveres tért vissza Nyugatra.
Tömeges visszatéréstől nem tartanak a hírszerző szolgálatok, de egy kis számú visszatérő harcos is sok áldozattal járó támadásokat lehet képes végrehajtani - ezt Gilles de Kerchove, az EU terrorizmus-ellenes koordinátora mondta a brit Egyesített Királyi Szolgálatok (RUSI) londoni konferenciáján.
De Kerchove szavai szerint az EU területén 2014 óta végrehajtott több mint 40 támadásból három írható visszatérő Iszlám Állam-harcosok számlájára, ezek együtt a halálos áldozatok és sérülések kétharmadát okozták.
Peter Vincent szerint az Iszlám Állam tevékenységének súlypontja olyan országokba tevődik át, mint Jemen, Csád, Mali és a Fülöp-szigetek déli része, ahonnan meg tudják tervezni támadásaikat és "levegőhöz tudnak jutni".
"Bárhol is ütik fel a főhadiszállásukat, továbbra is képesek lesznek támadásokat tervezni és irányítani. Még ha meg is ölték (Abu Bakr) al-Bagdadit, más vezetők képesek életben tartani a szervezet imázsát" - véli Karin von Rippel, a RUSI igazgatója.
Von Rippel szerint az, hogy a szélsőségeseknek szerte a világban vannak operatív tagjaik, a "hosszú távú stratégiájuk részét képezi", az amerikai vezetésű koalíció pedig nem tett eleget, hogy kezelje az Iszlám Állam jelentette fenyegetést.
Peter Vincent szerint arra is hallani példákat, hogy a szervezet harcosai visszatérnek egyes felszabadított területekre. "Az Iszlám Állam egyfajta vákumot tölt be, ezért a nemzetközi közösség jobban teszi, ha egyelőre nem könyveli el a terroristák vereségét" - mondja az amerikai szakértő.
A brit MI6 volt tagja, Richard Barrett azt mondja: az Iszlám Állam fegyvereseinek a fejében továbbra is létezik a kalifátus, "akkor is, ha az csak egyetlen szoba egy házban, és mindig megpróbálnak majd újra területeket nyerni".