Rövid és hosszabb távon is jobbak lettek a magyar diákok eredményei a PIRLS-mérésen.
**Mi az a PIRLS?
**
Magyarul Nemzetközi Szövegértés Vizsgálatnak hívják, és az IEA (Nemzetközi szervezet az oktatási felmérések kiértékelésére) hívta életre. Öt évente vizsgálják a diákok szövegértését, a 2016-os volt a negyedik alkalom.
Kiknek a körében végzik a felmérést?
A PIRLS a negyedikes tanulók szövegértései képességeit vizsgálja 50 országban. Magyarországon 149 iskola 209 osztályából 4623 tanuló vett rész a mérésben.
Kik a legjobbak?
Oroszország 581-es pontszámmal az első, a második Szingapúr 576 ponttal és a harmadik Hongkong (569 pont). Őket követi az Európai Unió négy éllovasa: Írország (567 pont), Finnország (566 pont), Lengyelország és Észak-Írország (mindketten 565 pont).
Magyarország a 13. az uniós tagállamok közül a 7. (ha Észak-Írországot és Angliát egy országnak vesszük) helyre került. A 2016-os eredmények az eddigi legjobbak, 2006.ban volt majdnem ugyanenyi 551 pontja a magyar tanulóknak. Öt évvel ezelőtt viszont 539-re esett vissza a magyar pontszám, ehhez képest 15 pontot javítottak a legutóbbi teszten a diákok. Azaz a magyar eredmények rövid és hosszú távon is javultak.
A legrosszabbul a francia diákok szerepeltek az EU-ból (511 pont) és a Belgium francia nyelvterületén élő diákok (497 pont). A felmérés utolsó helyén Marokkó (358 pont), Egyiptom ( 330 pont) és Dél-Afrika (320 pont) végzett.
Miben teljesítettek jobban a magyar tanulók?
A felméréshez különböző típusú szövegeket használnak. A magyar diákok az élményserző szövegeket (mesék, irodalmi alkotások) jobban tudták értelmezni (7-tel magasabb pontszám), mint az információszerzőket (pélfául interjúk, tankönyvi szövegek)
Van különbség a nemek között?
A nemzetközi trenddel megegyezően Magyarországon is a lányok szerepeltek jobban, mint a fiúk. A 13 pontos különbség alacsonyabb, mint a nemzetközi átlagos különbség.
Forrás: PIRLS.com/Oktatási Hivatal