Szerintük erről is csak akkor van értelme tárgyalni, ha már tudják, mennyire férnek hozzá a közös piachoz.
- Nem lehet az északír határ kérdését az Európai Unióval kötendő kereskedelmi egyezménytől függetlenül rendezni – mondta a brit külkereskedelmi miniszter, Liam Fox szombaton. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy nem akarnak kemény határt.
- Nem lehet végleges választ adni az ír kérdésre, amíg nem tudjuk, mi lesz a végállapot, még nehezebb bármit mondai, amíg még a tárgyalások sem kezdődtek el – mondta Fox.
A határhelyzet rendezését az EU a kereskedelmi tárgyalások megkezdésének előfeltételéül szabta. Miközben a briteknek az a legfontosabb, hogy milyen hozzáférést kapnak a brexit után a közös piachoz, az EU erről csak azután tárgyalna, hogy rendeztek három alapvető kérdést, amelyek közül az ír határ státusza az egyik.
Az ír EU-biztos, Phil Hogan szerint a legjobb megoldás az lenne, ha Észak-Írország az Egyesült Királyság többi részével ellentétben tagja maradna a kereskedelmi és vámuniónak, ez lenne a legegszerűbb módja, hogy a határ átjárható legyen, ami gazdasági értelemben is kulcsfontosságú a térségnek, de az ír békefolyamatnak is fontos eleme. Hogan vitacikkében arra is figyelmeztetett, hogy a britek kompromisszumképtelensége nagyon rázós brexithez vezethet.
A brit konzervatívokkal koalícióban kormányzó északír Demokratikus Uniópárt viszont hallani sem akar a Hogan-féle megoldásról.
- Semmilyen megoldást nem támogatunk, ami akadályozná a kereskedelmet Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része közt, esetleg oda vezetne, hogy Észak-Írországnak meg kelljen felelnie az EU szabályainak – mondta Arlene Foster, a DUP elnökasszonya.
December közepén uniós csúcs adhatna zöld utat a kereskedelmi tárgyalások megkezdéséhez. Ugyanakkor két előfeltétel – az északír határ és a britek által fizetendő brexit-számla ügyében – sem közeledtek az álláspontok.