Az elemzők nem számítanak arra, hogy stabil kormány alakulhat Koszovóban, pedig lenne mit rendbe tennie az új vezetésnek
HIRDETÉSEredetileg 2018-ban lett volna a soron következő parlamenti választás Koszovóban, a voksolást azonban egy évvel előrehozták, miután a parlament elfogadta a kormány ellen beadott bizalmatlansági indítványt. Egyes elemzők szerint a kormány bukásához a Montenegróval kötött határegyezmény vezetett, amelynek elfogadásáról nem egyezett a kormánykoalíció pártjainak véleménye. A megállapodás szerint ugyanis 8000 hektárnyi koszovói föld jutna Montenegrónak, ami sok politikus számára elfogadhatatlan, holott a szomszédos országgal kötött határegyezmény volt a legfontosabb feltétele annak, hogy az Európai Unió eltörölje a koszovói állampolgárokkal szembeni vízumkényszert.
Az eredmény alapján Ramush Haradinádzs lesz a miniszterelnök, akinek pártja, a Szövetség Koszovó Jövőjéért választási megállapodást kötött a legnagyobb tömörüléssel, a jobbközép Koszovói Demokratikus Párttal, amely most is a legtöbb szavazatot kapta. Legfőbb kihívójuk az Isa Mustafa miniszterelnök vezette Koszovói Demokrata Szövetség és koalíciós partnere, a Szövetség az Új Koszovóért nevű párt volt, akik most alul maradtak a választáson.
Az arányos választási rendszer miatt várhatóan a győztes koalíció sem éri el az abszolút többséget, így nem várható stabil kormányzás az országban. Pedig az új kormány olyan komoly kihívások elé néz, mint a 30 százalékos munkanélküliség felszámolása, és a Szerbiával való viszony javítása, amely nem ismeri el Koszovó függetlenségét.