Újrakezdték az aláírásgyűjtést a Római-part természetes állapotának megmentéséért

Megjelentek az első aláírásgyűjtő standok a Római-parton, a természetes partvonal megőrzéséért kampányolnak az aktivisták. Ottjártunkkor élénk érdeklődést tapasztaltunk. Miközben az aláírásokat gyűjtő Tóth-Kalló Évával beszélgettünk, a Dunánál sétálók közül mindig akadtak, akik megálltak, szinte gondolkodás nélkül írták alá az ívet.

A Civilek a Rómaiért Társaság a Rómaifürdő Telepegyesülettel közösen állít hétvégente aláírásgyűjtő pultokat a legforgalmasabb büféknél. Szombaton kérdeztük a standnál kampányoló helyieket és az érdeklődőket:

- Mit írnak alá azok, akik az íveket kitöltik?

- Hogy maradjon meg a természetes jellege a partnak, és az árvízvédelmi fővonal továbbra is a Nánási úton és annak folytatásában, a Királyok útján legyen.

- Néhány mondatban kell összefoglalnia a pultnál érdeklődőknek, hogy hol tart most a Római-part ügye.

- A Fővárosi Közgyűlés megszavazta, hogy közvetlenül a partra helyezi át a fővédvonalat. Ezért vagyunk itt, mert a fák kivágása és a természetes part elpusztítása mellett ez a veszélyesebb, kockázatosabb verzió, mint a Nánási-Királyok úti gát.

- Tavaly ugyanitt tartottunk, hogy megszavazták, de aztán Tarlós úr bejelentette, hogy a beruházó visszalépett a part talajának kedvezőtlen adottságai miatt. Mivel még nem zúgtak fel a motoros fűrészek, érdemes küzdeni a természetes partszakasz megmentéséért.

Egy idősebb hölgy is a pultnál állók között van, tőle kérdezem, hogy miért írta alá az íveket:

- Amióta megszülettem, itt élek, imádom a Római-part természetes zöldjének hangulatát. A nagyszüleimé volt a műemléki védettséget élvező Bibic csónakház. Ha megnéz egy régi térképet, 28 csónakházat számolhat össze, most talán négy van. Jó lenne, ha az evezés újra divatba jönne, és a Római part zöldje és a Duna víztükre megint a fővárosiak felüdülését szolgálná. Két csónakházban nagy lelkesedéssel tanítják a fiatalokat evezni, de attól félünk, hogy az értékes folyóparti telkeken ingatlanfejlesztők akarnak majd nyerészkedni. De arra nem jövünk rá, több helyivel beszélgettünk, hogy miért közvetlenül a partra akarják a védművet az eddig jól bevált Nánási úti gát helyett.

Egy ősz hajú férfi lép az Euronews mikrofonjához:

- A 2013-as árvíz sem öntötte el komolyabban az itt élőket. Mindenki tudja, hogy a földszintet a part mentén bármikor elöntheti a víz, az emeleten senkinek és semminek nem történt baja régóta. Ennek figyelembe vételével épültek itt eddig is a házak, a Duna jelenlétével mindannyian tisztában voltunk.

Erőtlennek érezni a környéken élők és az itteni vendéglátók tiltakozását ahhoz képest, hogy mennyire fontosnak tartják a természetes part megmentését, vetem fel az aktivisták közül az aláírásgyűjtésben épp soros Tóth-Kalló Évának:

- Kétszer is több ezren tüntettünk, tavaly októberben és először 2013-ban.

- Hány aláírást gyűjtöttek össze?

- Már 11 ezren írták alá az íveket tavaly óta. Most, tavasszal kezdtük újra. Érezzük, hogy sokan mellettünk állnak, hivatalos helyeken mégsem hallgatnak meg minket.

Két fiatal férfi kerékpározik el a pult mellett, azonnal fékeznek, és gondolkodás nélkül aláírják a követelést. Nem kérdeznek semmit:

- Ismerjük már az előzményeket, pontosan tudjuk, mit és miért írunk alá. Itt szoktam biciklizni, kiülünk sörözni, évente párszor eljövünk ide. Nagyon ritka, hogy a vízparthoz ilyen közel lehet úgy jönni, hogy fákkal benőtt, természetes folyópartot élvezhetünk.

- Én is azonnal aláírtam, mert szerintem is a jelenlegi, természetes állapotában kellene megőrizni a partot, ellenzem a mobilgátat.

- Hisznek az aláírásaik erejében?

- A sok aláírás mindenképp jelzi a társadalmi támogatottságát a jelenlegi part védelmének, de persze szkeptikus vagyok, hogy mennyire veszik komolyan a döntéshozók a kérésünket. De ennyit minimum meg kell tenni az ügyért.

- Még nagyobb nyomást kellene gyakorolni a Fővárosi Közgyűlésre. Nagyobb tüntetésekkel, erőteljesebb petíciókkal, hiszen a közelmúltban több tiltakozás is megmutatta, hogy mekkora ereje van a tömegnek.

- Önök hány évesek, honnan kerékpároztak ide, mivel foglalkoznak?

- Zuglóban lakunk, de idén most újra felfedeztük a rómait, és szeretnék minél gyakrabban jönni ezen a nyáron. Zuglóból 40-45 perc alatt ide lehet bringázni, az mozgásnak sem rossz. Mindketten harminc évesek leszünk, webfejlesztők és kollégák vagyunk.

A Római-part természetes állapotának védelméért több szervezet, egyesület és csoport küzd, oldalaik a Facebookon is követhetők:
Természetesen szeretjük a Rómait – Civilek aktívan, önkéntesen
Óvjuk meg a Római-part szépséges fáit!
Maradjanak a FÁK a Rómain!
és az 1896 óta létező Rómaifürdő Telepegyesület.

fotók: Ács Gábor