A spanyol polgárháború idején Franco-szövetséges német és olasz légierő közös hadművelete volt.
HIRDETÉSA baszkföldi kisváros, Guernica lebombázására emlékeztek szerdán Spanyolországban.
Az évforduló tiszteletére állami ünnepséget rendeztek, és több kiállítás is nyílt.
A spanyol polgárháború idején, egészen pontosan 1937. április 26-án indított támadásnak viszonylag kevés halálos áldozata volt, de a város kétharmada leégett.
A hadtörténet taktikai bombázásként tartja nyilván a német Condor légió és az olasz Legionárius Légierő közös hadműveletét.
A gépek több hullámban bombázták a várost, ahol akkora tűzvész támadt, hogy a beszámolók szerint a pilóták egy idő után már semmit sem láttak a füsttől, elvétették a célpontokat.
A madridi Reina Sofía múzeum őrzi Picasso világhírű festményét, amelyet ez a bombázás ihletett.
A kiállítás kurátora azt magyarázta a megnyitón, hogy Picasso Guernicája a légitámadás iszonyatának világszerte és minden lehetséges kontextusban érvényes szimbóluma.
A három és félszer majdnem nyolc méteres, hatalmas vászon már a tragédia évében, vagyis 1937-ben közönség elé került a párizsi világkiállításon.
A bombázásért (Rügen-hadművelet) a spanyol polgárháborúban Franco-szövetséges Németország már bocsánatot kért Guernica lakóitól: 1997-ben az államfő, Roman Herzog, rá egy évre a Bundestag is. A spanyol kormány ezt még nem tette meg.