Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Különbségek és hasonlóságok Macron és Le Pen programjában

Különbségek és hasonlóságok Macron és Le Pen programjában
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Az egykori befektetési bankár, a szocialista kormány volt minisztere, Emmanuel Macron a francia elnökválasztás második fordulójában a szélsőjobboldali, euroszkeptikus Nemzeti Front vezetőjével, Marine Le Pennel fog összecsapni.

Mik a különbözőségek és a hasonlóságok programjaik között? Ahogy az várható, radikálisan eltérő elképzelésük van Franciaország jövőjéről.

Európa és a Frexit

A legalapvetőbb ellentét az Európai Unióhoz való viszonyban mutatkozik meg a két jelölt között.

Marine Le Pen az eurózónából és az Európai Unióból való kilépésre építette fel a kampányát. Ha megválasztják, a radikális jobboldali jelölt népszavazást írna ki ez utóbbi kérdésről.

A 11 elnökjelölt között éppen Emmanuel Macron a “legeurópaibb”, azonban az uniót kétsebességesként képzeli el a jövőben.

Macron önálló költségvetést, parlamentet és gazdasági minisztert szeretne az eurózónának, s az Európa-ellenes beszédmód visszaszorítására megválasztása estén országszerte “állampolgári konferenciákat” kíván szervezni egy új európai projekt meghatározására.

Menekültválság

Egy másik nagy törésvonalat a nemzeti identitás kérdése jelent a két jelölt között. Marine Le Pen kampányát az úgynevezett “nemzeti preferencia” fogalma határozza meg, amelyhez néhány konkrét intézkedés is kapcsolható: a pártvezető kiléptetné Franciaországot a schengeni-zónából, lezárná az ország határait és a bevándorlás mértékét évi 10 ezer főre csökkentené a mostani 200 ezerről.

Feltételekhez kötné a külföldieknek járó szociális juttatásokat, és szigorítaná a francia állampolgárság megszerzésének a feltételeit.

Éles ellentétben áll mindez Macron elképzeléseivel: ő egy “az értékeihez hű és nyitott” Franciaország-víziót vall magáénak. Erősítené az európai együttműködést a menekültek befogadása terén.

Szerinte a bevándorlás, s azon belül is a külföldi diákok fogadása (évente 70 ezer a 200 ezerből) “szerencse és büszkeség” Franciaország számára. A legális bevándorlás területén Macron nem módosítaná a jelenlegi szabályozást, de a külföldiek jobb integrációja érdekében élne javaslatokkal, a hátrányos helyzetű, elsősorban bevándorlók lakta külvárosokban pozitív diszkriminációt vezetne be: bónuszokkal jutalmazná a helyi munkanélkülieket alkalmazó vállalkozókat, és ezekben a negyedekben csökkentené az iskolai osztályok létszámát, ösztöndíjakkal támogatná a diákokat.

Gazdasági kérdések

A felmérések szerint a franciákat leginkább nyugtalanító gazdasági helyzetre adandó válaszokban is sok az eltérés a két jelölt között. Macron egy 60 milliárd eurós beruházási csomaggal ösztönözné a gazdaságot, elsősorban a környezetvédelem területén, s ezzel párhuzamosan 120 ezer munkahelyet megszüntetne a közszférában, de 5 ezer új tanári állást hozna létre.

Le Pen nem hozott nyilvánosságra részletes költségvetési elképzelést, de neki is célja az államháztartási hiány csökkentése, amelyet elsősorban a társadalombiztosítási büdzsé és az Európai Unió költségvetési hozzájárulásának csökkentésével, valamint az adócsalás szigorúbb megbüntetésével képzel el.

Mindketten csökkentenék a vállalatok és a munkavállalók terheit, eltörölnék vagy befagyasztanák a mindenki által kötelezően fizetendő lakhatási adót. Egyikük sem kívánja sem az áfát, sem a minimálbért növelni, és csökkentenék a társasági adót. Le Pen a francia vállalatokat, Macron az európaiakat részesítené előnyben a közbeszerzési pályázatokon.

Oroszország

Külpolitikai téren az Oroszországhoz fűződő viszonyban tér el jelentősen a két jelölt álláspontja.

Le Pen közeledést kezdeményezne Moszkvával, ezért is találkozott a kampány alatt márciusban Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A radikális jobboldali politikus úgy látja, hogy a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása 2014-ben nem volt törvénytelen, s az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni küzdelemhez “stratégiai közeledés” is szükséges Moszkvával. A kampányban csak Emmanuel Macron és a szocialista Benoit Hamon ellenezte a Moszkvához közeledést. A centrista politikus szerint Európának szót kell értenie Oroszországgal, de a szankciók feloldását nem támogatja addig, amíg a minszki megállapodást nem tartja tiszteletben Moszkva.