Több ezer oroszajkú harcol az Iszlám Állam oldalán. Moszkva szerint nekik Szíria még csak a főpróba.
HIRDETÉS2016 októberében az orosz terrorelhárító erők megrohamoztak egy házat Ingusföld egykori fővárosában, az észak-kaukázusi Nazranyban. A rajtaütés során hat embert öltek meg, közülük egy az Iszlám Állam tagja volt. Ő harcolt Szíriában, és az orosz titkosszolgálat szerint azért tért vissza, hogy Oroszországban kövessen el merényleteket.
Oroszországban közismert, hogy több ezer oroszul beszélő ember csatlakozott a Daeshez, legtöbbjük 2013-ban csatlakozott a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezethez. Az orosz titkosszolgálat, az FSZB háromezerről tud, egyes források ötezerre teszi a számukat.
Oroszország 2015-ben lépett be a szíriai háborúba, és légicsapásokkal támogatja Basar al-Asszád elnök csapatait. Állami források szerint a támadások elsősorban kaukázusi fegyveresek ellen irányulnak.
A Daesh a harmadik háborúját vívja Csecsenföldön. A legtöbb oroszajkú harcosuk az instabil kaukázusi régióból érkezik, elsősorban Tadzsikisztánból, Üzbegisztánból, Kirgizisztánból, a Kaszpi-tenger túloldalán fekvő közép-ázsiai országokból.
Abu Omar al-Csecseni mintájára az összes innen származó harcost csecsnnek hívják az Iszlám Államban. Omar, illetve 13 éves volt a két csecsen háború idején, mégis ő lett a csecsen ellenállás példaképe. 2013-ban csatlakozott az Iszlám Államhoz, aminek később katonai vezetőjévé vált. Tavaly ölték meg Irakban.
Elkötelezték magukat ezek a harcosok az Iszlám Állammal, vagy csak tökéletesíteni akarják harci képességeiket? Moszkva ez utóbbitól tart. Szíria, ahogy Afganisztán a korábbi évtizedekben, a harcosok kiképzőterepévé vált azok számára, akik Oroszországban is létre akarják hozni a terroristák kalifátusát.